Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-29
RMDSZ: vészhelyzet vagy vaklárma? Magyar Hírlap 2003. április 29. Szerzők: Bogdán Tibor, Nagy Iván Zsolt Két hónap sem telt el azóta, hogy az RMDSZkongresszus egy merész húzással törölte alapszabályából a "tiszteletbeli elnök” pozíciójá t, s Tőkés László református püspöknek ismét jutott egy ilyen kitüntető tisztség – igaz, nem a kisebbségi közösség politikai képviseletét ellátó szervezetben. A cím azonban még a korábbinál is hangzatosabb: Tőkést ugyanis "közakarattal” az erdélyi magyar n emzeti közösség tiszteletbeli elnökévé nyilvánították. A közakarat jelen esetben konkrétan mintegy másfél ezer főt jelent, akik múlt hét végén a székelyudvarhelyi városi sportcsarnokban gyűltek össze, hogy ott "a közvetlen demokrácia eszközével és erejéve l” egyhangúlag támogassák annak a 31 fős csapatnak a tagjait, amelynek feladata az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felállítása. A tanácsot megálmodói az erdélyi magyar önkormányzat legmagasabb döntéshozó fórumaként emlegetik, amely "a nemzetpolitika kérdése ivel” foglalkozik, s ahol például Tőkés szerint helye van az RMDSZnek is. Van azonban néhány gond. Az első mindjárt az, hogy nincs erdélyi magyar önkormányzat. Sőt még ennek modellje sincs meg. Toró T. Tibor, a kezdeményezők soros vezetője lapunknak el is mondta: "most szakértők bevonásával meg kell találnunk a személyi, a regionális autonómia kerettörvényét, azt olyan formába kell öntenünk, hogy arról mielőbb átfogó szakmai és társadalmi vitát kezdhessünk”. Ám ha lenne is már koncepció, azt el is kellene fogadtatni. S nemcsak a románokkal, de az erdélyi magyarokkal is. És már az utóbbi is nagy feladat. Az amúgy RMDSZszínekben parlamenti képviselő Toró párbeszédet képzel el a szövetséggel, amiben viszont az RMDSZ aligha lesz partner. A szervezet vezetői a lapvetően abból indulnak ugyanis ki, hogy ezeket a fórumokat elsősorban a romániai magyarság úgynevezett radikálisai szervezik, akik kiszorultak (elemzők szerint a megfogalmazás úgy pontosabb: akiket kiszorítottak) az RMDSZ vezetéséből, így saját maguknak próbálnak legitimáló szervezeteket teremteni. S persze felvetik, hogy bírálóik közül sokan nem vettek részt az RMDSZ kongresszusán, ahol pedig alkalmuk lett volna elmondani véleményüket. Más kérdés, hogy cinikusabb romániai magyar politikusok az év eleji t anácskozáson alig titkolt kajánsággal azt jegyezték meg: az RMDSZ egysége éppen akkor jött létre, amikor a radikális szárny nem, vagy csak jobbára passzívan volt jelen. De nem segítették a "magyarmagyar” közeledést a székelyudvarhelyi tanácskozás felszól alói sem. Az még hagyján, hogy a román kormánnyal együttműködő RMDSZvezetőknek aligha kellemes magyarázkodniuk az "Erdélyt vissza” típusú kijelentéseket kísérő ovációkért. Valószínűleg már azt is megszokták, hogy ebben a körben őket rendszeresen bírálják. Azt azonban már igazán fájdalmasan élhetik meg, hogy akadt, aki kijelentette: "nem történne semmi baj, ha az RMDSZ a következő választásokon nem jutna be a parlamentbe”. Valószínűleg az a lehetőség sem nyugtatta meg őket, hogy Székelyudvarhelyen a regioná lis autonómiát szorgalmazó Sabin Gherman Erdély – Bánság Ligájának képviselője közölte, ők felvállalnák "a Budapesttel és Bukaresttel szemben egyaránt harcolni kényszerülő” romániai magyarok törvényhozási képviseletét. (Arról nem is beszélve, hogy a ligának még egy megosztott RMDSZnél is kevesebb esélye van a parlamentbe jutásra.) Nem meglepő, ha ezek után több politikai elemző is úgy véli, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezői eredményt aligha érnek el. Legfeljebb rombolnak. Új fórum, új ügyészs égi vizsgálat Tőkés László nem kezdő a népgyûlések szervezésében. Próbálkozott ezzel 1998ban is, amikor a székelyföldi Alsócsernátonban vezérszónoka volt egy az RMDSZ „eredeti céljait” visszasíró nagygyûlésnek. Akkor tartottak még egykét hasonló rendezv ényt, ám eredmény nélkül. Miként sikertelen lett azon a románok próbálkozása is, akik az autonomista tervek miatt bíróság elé citálták a fórum több résztvevőjét. Most a történelem ismétlődhet. Nastase kormányfő felkérte ugyanis Románia főügyészét: vizsgálj a ki a nemzeti tanács létrehozásának körülményeit. Akkor is, ha tanács még nincs is. Az állammodell Az RMDSZ történetében alighanem az „egység” szót emlegették legtöbbször. Alapvető szükségként jelentkezett ez: a román politikai rendszerben több magya r párt különkülön nem juthatna be a parlamentbe,
