Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-29
de kiesnének akkor is, ha koalícióra lépnének. Az RMDSZben ezért találtak ki egyfajta állammodellt: elnökkel, kormánynak megfelelő ügyvezető elnökséggel s platformokkal, amelyek a belső parlamentben részt vehetnek a politika alakításában. Ám sokan úgy vélik, áldemokráciáról van szó, ahol a vezetés egy nagyon szûk kör kezében van. Markó óv az egyéni ambícióktól Nincs az az egyéni ambíció, sértettség vagy önzés, ami miatt kockára lehetne tenni a romániai ma gyarság politikai képviseletét. Fokozottan igaz ez akkor, amikor Románia csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz. Amennyiben ugyanis RMDSZ nélkül hoznak meg parlamenti döntéseket, vagy a szövetségnek nem lehet befolyása a kormány munkájára, úgy a romániai magyarság nagyon sokat veszíthet. Ebben látja Markó Béla a hét végi székelyudvarhelyi fórum f ő kockázatát. Abból indul ki ugyanis, hogy ha létrejön egy párhuzamosság a romániai magyarság politikai vezetésében, az RMDSZ alatta maradhat az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöbnek. Markó ugyanakkor bízik abban, hogy ez nem következik be, mert vélem énye szerint a székelyföldi kezdeményezésnek nincs igazi tömegtámogatottsága. Arról, hogy a román kormányfő ügyészségi vizsgálatot kért a fórumon történtek miatt, az RMDSZ elnöke lapunknak nyilatkozva kijelentette: „nehezményezem, ami Udvarhelyen történt é s elhangzott, de sokszorosan inkább nehezményezem azt, hogy a kormányfő az igazságszolgáltatással fenyegeti a szervezőket.” vissza A kicsik ragaszkodnak a pünkösdi királysághoz Magyar Hírlap 2003. április 29. Szerző: Roc kenbauer Nóra Magyarország az unió más kisebb államaihoz hasonlóan ellenzi, hogy a tagországok adta soros elnökség helyét egy több évre választott elnök vegye át. Valéry Giscard d’Estaing, az EU Konvent elnöke azonban foggalkörömmel ragaszkodik javaslat ához. A lehető legrosszabb érvvel hozakodott elő Valéry Giscard d’Estaing, az EU alkotmányozó konventjének elnöke, amikor annak ellenére előterjesztette az uniós elnöki posztra vonatkozó javaslatát, hogy azt a 15 régi tagállam és a tíz csatlakozó ország közül 18 egyértelműen elutasítja. A volt francia elnök szerint a javaslatát támogató nagy tagállamokban összességében sokkal többen laknak, és ő a többség támogatását keresi. Csakhogy a kisebbek éppen azt tartják az EU legfontosabb alapelvének, hogy biztosítja a t agok egyenjogúságát, és nem veti alá a nagyoknak a többieket. Magyarország számára is ez az egyik legfontosabb cél a csatlakozás és a most készülő uniós alkotmány megfogalmazása során – nyilatkozta lapunknak Balázs Péter integrációs államtitkár. Mivel a k onvent munkája a finisbe érkezett, hiszen június közepére le kell tennie az állam- és kormányfők asztalára az alkotmánytervezetet, a magyar kormány is véglegesíti álláspontját, melyet Balázs képvisel majd a konventben. Az intézményi reformok közül az állam titkár azt emelte ki, hogy hazánk ellenzi egy függetlenített uniós elnöki poszt létrehozását és a rotációs rendszer megszüntetését. Jelképes üzenete is van annak, hogy minden tagállam beleülhet az elnöki székbe – hangsúlyozta Balázs, aki szerint az elnök f eladatait érdemes lenne csökkenteni, mivel egy 25 tagú unióban képtelenség a jelenlegi módon ellátni feladatait. A mandátumot esetleg negyedévre lehetne rövidíteni – fogalmazott, hiszen olyan ez, mint a pünkösdi királyság: nagy hatalom, rövid ideig. Ebben és több más intézményi kérdésben Magyarország máris egységes nemzeti álláspontot képvisel a konventben – nyilatkozta Szájer József. A testületben az ellenzéket képviselő fideszes honatya emlékeztetett arra, először az Orbánkormány idején készült egyeztet ett álláspont. Legutóbb pedig aláírták az úgynevezett hasonlóan gondolkodó 18 ország nyilatkozatát, amely állást foglal olyan ügyekben is, mint például, hogy minden tagországnak legyen biztosa. A magyarok a harmadik küldöttel, az MSZPs Vastagh Pállal egy etértésben szorgalmazzák azt is, hogy a tagjelöltek jogilag is legyenek egyenjogú tagjai az alkotmányról a végső döntést meghozó, ősszel kezdődő kormányközi konferenciának. Ennek feltétele az lenne, hogy a dokumentumot csak az újak felvétele után írják alá . A magyar küldöttek több mint száz önálló javaslatot is benyújtottak a konventben. Balázs például azt szorgalmazza, hogy az új tagok felvételére vonatkozó koppenhágai kritériumok – a piacgazdaság, a demokratikus működés és az uniós joganyag átvétele – sz intén kerüljenek be az alkotmányba. Ha a római
