Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-28
A második legnagyobb koalíciós párt, a Kereszténydemokrata UnióCseh Néppárt (KDUCSL) elnöke, külügyminiszter, miniszterelnökhely ettes. Klaus miniszterelnöksége idején volt igazságügyminiszterhelyettes, majd 1996ban külügyminiszterhelyettes, majd a fél évig működő szakemberkormányban belügyminiszter. A bársonyos forradalom után közel állt Klaushoz, ám később, az ODS szétszakadásá t követően inkább Klaus ellenfeleivel szövetkezett, s velük alakított tavaly választási koalíciót. Az alkotmány alapján a hivatalos álláspontot külpolitikai kérdésben a kormány képviseli, az államfő csak saját véleményét mondhatja ebben a témában, amit esetenként jobb lenne magában tartani. Klaustól egyébként nemcsak a határokon kívül tartanak, hanem belül is. A hihetetlenül arrogáns és kioktató stílusú Klaust egyes elemzők szerint az államfői székbe menekítették, hogy megmentsék pártját, az ODSt az e nyészettő és tőle. A tavalyi választások előtt, amikor már sejthető volt, hogy nagyon kiélezett lesz a küzdelem a jobboldaliak és a balos CSSD között, Vladimír Spidla, a CSSD miniszterelnökjelöltje kijelentette: hajlandó lenne nagykoalícióról tárgyalni a polgári demokratákkal, ám nem hajlandó egy kormányban ülni a kompromisszumokra képtelen Klaussal. Ezzel az ODS koalíciós potenciálja a nullára csökkent, a jövőre való tekintettel a hatvanegy éves politikusból államfőt csináltak. Klaust ismerve, sokan áll ítják, ha a cseh kormányfő az ODSből került volna ki, akkor is feszült lenne a viszony közöttük zsigeri alapon. Az államfőnek mégsem ártottak a történtek, sőt. Népszerűsége hatvan százalék fölé ugrott, messze meghaladva eddigi mutatóit, míg Spidla, aki má r a hetvenöt százalékos népszerűséget is megtapasztalta, most harminc százalék tájékán szenved. vissza Nincs egyetértés a magyar EUképviselők választásáról Magyar Hírlap 2003. április 28. Nem járt eredménnyel a négypárti egyeztetés a választójogi törvény módosításáról. A pártok nem értenek egyet a magyarországi európai parlamenti választás szabályaiban. A Fidesz és az MDF továbbra sem támogatja a belügyi tárca indítványait, így azt sem, hogy a külföldön tartózkodó honfitá rsaink levélben adhassák le voksukat. Vita van akörül is, hogy vane funkciója az ötszázalékos parlamenti küszöbnek. Nem született megállapodás a pártok között a magyarországi európai parlamenti választás szabályait tartalmazó választójogi törvény módo sításáról. A négypárti egyeztetést szombaton tartották Budapesten. Az MDF és a Fidesz továbbra sem támogatja a belügyi tárca indítványait. Kétharmados jogszabályról lévén szó az előzetes egyetértés nélkülözhetetlen. Euroatyák, euroanyák Az Európai Parla ment (EP) 2004ben a mostani 626ról 732 tagúra bővül. Ebben 24 magyar képviselőnek jut hely. Az EPképviselőket közvetlen szavazással választják meg. A jelenlegi belpolitikai vita arról szól, hogy Magyarországon hogyan is szavazhatunk a következő, 2004. j úniusi összeurópai választásokon. A képviselők illetményét jelenleg az egyes tagállamok határozzák meg. Az Európai Tanács egyhangú döntésére vár az a rendelkezés, amely szerint az euroatyákeuroanyák illetményét az EU költségvetése állná. Nem kevés pénzrő l van szó: alapfizetésként a tervek szerint 8500 eurós összeget kapnának minden hónapban, ami tizenkétszerese a magyar országgyűlési képviselők alapilletményének. Ékes József (MDF) meglepőnek tartja, hogy a korábbi megállapodáshoz képest tizenöt új jav aslattal álltak elő az előterjesztők, köztük azzal, hogy – a külföldön tartózkodók – levélben is szavazhassanak az európai parlamenti választáson. Az MDF ragaszkodik ahhoz, hogy a külképviseleteken teremtsék meg a szavazás feltételeit. A Fidesz a levélben történő szavazást elsősorban a garanciák hiánya miatt ellenzi. Mint a választási rendszer reformjával foglalkozó bizottsági vitanapon Salamon László megjegyezte: ezt csak akkor tartanák elfogadhatónak, ha a szavazólapot tartalmazó levelet a választópolgár lakásától a szavazóurnáig a választási bizottság kézbesítené. Az SZDSZ a nyitott listát támogatja, amelynek révén a választó dönti el, kit szeretne az Európai Parlamentbe küldeni képviselőnek – nyilatkozta Kuncze Gábor frakcióvezető. Hozzátette: elfogadh atónak
