Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-25
A Fideszfrakció vezetése ma alakítja ki álláspontját arról, hogy az ellenzéki párt támogatjae a sürgős tárgyalást. A Fidesz országos elnökségének tegnapi ülését követően Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt mondta: a Fidesz nem kíván feltételeket szabni, tájékozódni szeretne. Elsősorban arra várnak választ, hogy jogi értelemben mikor ér véget az iraki háború; a békefenntartás kapcsán mi az ENSZ, az Európai Unió, illetve a NATO álláspontja; a magyar kormány milyen felkérés alapján kéri az Országgyűlés döntését? Németh Zsolt mindehhez hozzátette, hogy az iraki rendezés ügyében „most a politikán és a diplomácián van a sor”. A Népszabadság azon kérdésére, hogy a Fideszfrakció az a fganisztáni magyar szerepvállalásról kialakított álláspontjához hasonlóan most is elutasítjae, hogy magyar fegyveres erők, katonák vállaljanak – ezúttal Irakban – békefenntartó szerepet, Németh Zsolt nem adott egyértelmű választ. A politikus megismételte, hogy először tájékozódni szeretnének. A honvédelmi tárca vezetői úgy vélik, hogy nem tenne jót Magyarország tekintélyének, ha kitérne a részvétel elől, hiszen szinte mindegyik NATOtagállam, továbbá jó néhány, a jövőben csatlakozó ország jelezte részvéte lét a rendezésben. Simonyi András, Magyarország washingtoni nagykövete szerint igen rövid időn belül megérkezhet az amerikai felkérés az iraki békefenntartásban való részvételre. Az MTInek nyilatkozó diplomata szerint a 300 fős magyar egység tisztességes hozzájárulást jelentene az iraki békefenntartáshoz. Mint mondta: a magyar vállalatok részvétele természetesen nem lesz automatikus Irak újjáépítésében, ha katonákkal járulunk hozzá a békefenntartáshoz, de hosszú távú gazdasági érdekeink szempontjából sem közömbös, hogy Magyarország milyen módon van jelen az iraki stabilizációban. Tálas Péter biztonságpolitikus szerint két kérdésre kell a magyar politikának választ adnia. El kell dönteni, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően küldünke olyan misszióba is bé kefenntartókat, amely nem ENSZfelhatalmazás alapján tevékenykedik. Tisztázni kell, milyen konkrét nemzeti érdekünk fűződik a részvételhez. „Nyíltan ki kellene mondani, hogyan kívánjuk formálni szövetségesi viszonyainkat. A NATOt tekintjük szövetségesnek vagy az Egyesült Államokat, mert a kettő nem egészen ugyanaz” – vélte a Stratégiai és Védelmi Kutató Hivatal főigazgatóhelyettese. Szerinte ugyanakkor a korábban elhalasztott lehetőségek miatt most kényszerhelyzetben vagyunk. Ilyen alkalom lett volna, ha s zeptember 11e után a Balkánra ajánlunk fel nagyobb erőket, amelyek kiváltották volna az ott szolgáló amerikaiakat. Az MTI tegnap úgy értesült: az amerikai kormány felajánlotta, hogy finanszírozná a magyar katonai részvétel költségeinek felét. Ha a parlam ent – kétharmados többséggel – engedélyt ad, a honvédség 30 napon belül felállítja az egységet. Önkéntesekből nincs hiány. A békefenntartók javadalmazása a Balkánon szolgálatot teljesítőkéhez lenne hasonló, azaz a rendes fizetésükön felül beosztástól függő en 10001500 dollárt kapnának. vissza EUtaggá válna Bosznia Világgazdaság [20030425] Prioritásnak kell tekinteni BoszniaHercegovina 2009ig történő európai uniós csatlakozását – szól a volt jugoszláv tagállam képviselőhá zának minapi határozata, amely Adnan Terzics miniszterelnök múlt heti iránymutató beszédének nyomán született. Az országban lévő békefenntartó erők szóvivője, Kevin Sullivan azonban a Der Standard kérdésére a 2009es belépési dátumot irreálisnak nevezte. M indazonáltal úgy látja, hogy az ország a belépéshez szükséges reformok révén már jóval a tagság előtt is az integrációs folyamat nyertesévé válik. Az Európai Unió Szarajevóban állomásozó követe, Frane Marojevics szintén valószínűtlennek tartja, hogy az 199 5ben még háborús cselekményekben részt vevő állam ebben az évtizedben a nemsokára 25 tagú államszövetség tagja legyen. Első lépésként ugyanis egy társulási és stabilitási megállapodást kell kötnie a kormányzatnak Brüsszellel. A bosnyák minisztertanács az elmúlt héten már 70 kérdésre elkészítette a válaszát abból a háromszázból, amelyet az unió szervei a társulási megállapodás megkötése alapjának tekintenek. Bár Brüsszelből öt nyugatbalkáni állam (Albánia, SzerbiaMontenegró, Macedónia, Horvátország és Bos zniaHercegovina) meggyorsított felvételéről szóló
