Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-23
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az Európai Unió KeletKözépEurópával foglalkozó főtisztviselőinek meghatározó személyiségeit nemigen érdeklik a csatlakozni kívánó országok nemzetiségi, kisebbségi gondjai. A problémákat inkább a határok átjárhatóságával, a szorosabb gazdasági kapcsolatokkal, az emberi jogok érvényesítésével gondolják megoldani. Több határon túli magyar vezető szerint a jelenlegi magyar kormány a statustörvény kiürítésén fáradozik. Ezekről a k érdésekről beszélgettünk Duray Miklóssal, a szlovákiai Magyar Koalició Pártjának ügyvezető alelnökével. – A csatlakozás hogyan érinti a szlovákiai magyarságot? A státustörvény elfogadottá válik Szlovákiában is? – Egy kicsit furcsának tartjuk, hogy ilye n hosszúra nyúlik a módosítás a kedvezménytörvény vitájában. Mi azt gondoltuk, hogy ezt múlt év őszére lezárjuk, és nem hozzák összefüggésbe az EUcsatlakozással. Kivéve a munkavállalás kérdését, a diszkrimináció tiltását, valamint a pozitív lépéseket a ki sebbség érdekében. Az utóbbi kettő uniós elv, amit a kedvezménytörvénynek is alkalmaznia kell. – Az Európai Unió tagországai azonban nem szeretik használni a kisebbség, a nemzetiség védelmének fogalmát, inkább általánosságban az emberi jogokról beszélnek . – A diszkrimináció tilalma és a hátrányos helyzetűeknek a kedvezményezése az együttesen azt eredményezi, amit a státustörvény megfogalmazott. – Tehát akkor okafogyottá válik a státustörvény a szlovákiai magyarok esetében? – Egyáltalán nem. Ugyanis a szlovákiai magyarok helyzete, az identitásukkal, a jogállásukkal kapcsolatos problémák, a megmaradásuknak a feltételei az uniós csatlakozással nem változnak. Ami megváltozik: például a határok átjárhatósága a korábbiakhoz képest könnyebb lesz, a munkaerővándorlás, a tőkeáramlás, az áruforgalom oda irányul, ahol nagyobb a potenciál. Azaz a Magyarországgal szomszédos Szlovákia magyarlakta területei belekerülnek ebbe a gazdasági körforgásba, és pozitiv hatással lesznek rájuk. – A magyar helységnévtáblák k ihelyezése, a magyar nyelv használata, a magyar iskolák működtetése nem okoz majd gondot? – Sajnos, a csatlakozás ezeket nemigen befolyásolja. Emlékeztetnék arra, hogy a státustörvénnyel kapcsolatban a szlovák miniszterelnök és a külügyminiszter miként f enyegetőzött, miszerint ellentörvényt hoznak, ha a szülőföldön oktatási és nevelési támogatásban részesülnek a felvidéken élő magyarok. Az ilyen, nem eurokonform megoldásokat egyáltalán fontolgatni az EUcsatlakozás küszöbén, azt a gondolkodást jelzi, hogy a csatlakozás közeli tényének semmiféle befolyása nincs a kisebbségi ügyek rendezésében. – Vajon miért halasztotta a szocialista – szabad demokrata- kormány a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását? – Nem tudom az okát. De azt látom, hogy a stát ustörvény ahány módosítási változatát kaptuk kézbe, az mindig az előbbihez képest rosszabb volt. Azaz távolabbra került az eredeti törvénytől. Tehát a törvény kiürítésének szándéka továbbra is megvan. Például a magyarigazolvány eddigi jogérvényesítési szer epe háttérbe fog szorulni. Aztán utat nyit abba az irányba, hogy olyanok számára is legyen hozzáférhető a támogatás rendszere, akik nem rendelkeznek magyarigazolvánnyal vagy nem is esnek a törvény hatálya alá. – Tehát például nem magyarok? – Igen, errő l is szó van. – Magyarország és Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozása a döntő szakaszához érkezett. Végül is a felvidéki magyarságnak ez mit fog hozni?
