Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-23
szervezete olyan erős volt, mint egy sportolóé. Hogy ez igaze vagy sem, avagy már az egyik Djindjics személye köré született legendáról van szó, nos, ez már örökre költői kérdés marad. vissza A csatlakozás után mi lesz a kisebbségekkel? Népszava 2003. április 23. Szerző: Muhari Judit A társadalmi kirekeszt ődés elleni küzdelem az uniós tagállamok feladata, de a kisebbségek, elsősorban a romák helyzete mindig kiemelt téma volt az Európai Bizottság éves országjelentésében. A hazai helyzetet ért kritika szerint annak ellenére, hogy a romák helyzetének kezelésér e a kormány erőfeszítéseket tett, a roma közösség tagjai továbbra is diszkriminációtól szenvednek az oktatás, a munkavállalás, az igazságszolgáltatás, a közszolgáltatás és az egészségügyi ellátás területén. Az 1999es, romák integrációját célzó középtávú p rogram megvalósítása az érintett minisztériumok koordinációjának hiánya miatt nagyon lassan halad. Az Európai Unió korábban több akcióprogramot indított a társadalmi kirekesztés felszámolása és az esélyegyenlőség, társadalmi beilleszkedés érdekében. Ezek közé tartozik például, hogy az EU államés kormányfői 1993ban Koppenhágában az Európai Tanács ülésén meghatározták a csatlakozni kívánó országokra vonatkozó követelményeket. A koppenhágai kritériumok kimondják: " A tagság feltétele, hogy a tagjelölt orsz ágban stabil intézmények garantálják a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét...". Bár hazánk teljesítette a koppenhágai kritériumokat, e részterületen a közösség további intézkedéseket vár a kormánytól. Amennyiben nem történik előrelépés az ügyben, az unió legvégső esetben az országnak nyújtott anyagi segítségnyújtást is felfüggesztheti. A tagjelölt országokban élő roma kisebbségek fő támogatási csatornája a Phareprogram, amelyből 199 72001 közötti időszakban 16,3 millió euró támogatás jutott a magyar romák helyzetének, életkörülményeinek javítására. Ennek elenére a 2002es országjelentés szerint Magyarországon a roma politika nem illeszkedik szervesen az általános szociális fejleszté si stratégiába. A kormány a kritikát szem előtt tartva felülvizsgálja a romapolitikát és egy új, átfogó, antidiszkriminációs törvényt készít elő. 2002. júniusa óta a Miniszterelnöki Hivatal felel a nemzeti és etnikai kisebbségekért. A MeHen belül a Roma Politikai Államtitkárság és a hozzá kapcsolódó Romaügyi Hivatal foglalkozik a kérdéssel, az oktatási, valamint a munkaügyi tárcákban miniszteri biztosokat neveztek ki a roma ügyek kezelésére. Az egészségügy, oktatás, foglalkoztatás terén már sikerült ered ményeket elérni. A kormány programjában azonban szerepel még az ingyenes óvodáztatás, roma segédszemélyzet és óvónők alkalmazása, a speciális iskolákba irányítás rendszerének felülvizsgálata, a roma kultúrát kiemelten oktató, erre szerveződő osztályok, isk olák működtetésének támogatása, a tehetséges roma fiatalok számára előkészítő, ösztöndíj, gyakornoki programok indítása. vissza Lebegő státustörvény Duray Miklós szerint nem javult a határon túli kisebbség helyzete 2003. á prilis 23. 10:38 Magyar Nemzet A magyar kormány komolyan veszi azokat a politikai érveket Pozsony részéről, amelyeket kimondottan a magyarellenesség szül, noha ott van a szlovákiai belső jogszabályok rendszere, amelyek gyakorlatilag szabad utat adnak a t örvény alkalmazásának – nyilatkozta Duray Miklós.
