Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-22
000 dolgozót bocsát el, h ogy vonzóbb legyen a befektetők számára. Az elbocsátottak 2024 havi bért kapnak végkielégítésként. Más vállalatok is folytatják az elbocsátásokat. Ezen a téren élenjár a brassói traktor- és a teherautógyár, a resicai és a vajdahunyadi acélmű. Musetescu el mondta, az olasz Landini traktorgyár érdeklődik a Tractorul Brasov iránt. Ez az olasz cég most akarja megnyitni buzaui összeszerelő üzemét. Más vállalatokat üzemekre felbontva, egyenként kell eladni. Az állami tulajdonnak csak 8,47 százaléka tartozik az APAPShoz, a közüzemek és energiatermelő vállalatok gazdája az ipari minisztérium, amelyé a vagyon 48,6 százaléka. Musetescu azt mondta, a befektetők közül nem az ár, hanem a tőkeemelési képesség és a munkaerő ésszerű megtartása alapján választanak. Huszon három vállalat számára az átszervezés és az eladás az utolsó esély lehet a leállítás helyett. (Világgazdaság) vissza Új státus a csatlakozási szerződés athéni aláírása után 2003. április 21., hétfő Felkészülten kell ké pviselni a nemzeti érdekeket Bár még több mint egy év van hátra a tényleges EUtagságig, a csatlakozási szerződés április 16i aláírása óta Magyarország már majdnem tagállamként viselkedhet. Aktív megfigyelői státusza felhatalmazza arra, hogy képviselői minden fontos uniós (tanácsi) testületben jelen legyenek és hozzászóljanak a vitához, kifejtve a magyar álláspontot. Szavazati joggal ugyanakkor még nem rendelkezik, ehhez ugyanis jogi értelemben is az Unió tagjává kell válni. Radikális reformra szorul a közigazgatás A döntéshozataltól való távolmaradás mindazonáltal nem jelenti azt, hogy hazánk képviselőinek nem kell minden egyes ülésen felkészülten, határozott állásponttal megjelennie. A tanulóév tapasztalatai meghatározóak lesznek abból a szempontból, hogy Magyarors zág szavának később mekkora súlya lesz az Európai Unióban. Az új helyzet óriási kihívás elé állítja a magyar közigazgatást. Elég arra gondolni, hogy a Tanácsban hetente több száz testület és bizottság ülésezik, amelyek mindegyikén tanácsos jelen lenni és s okszor véleményt nyilvánítani. Az eddigiekhez képest hihetetlenül lerövidül majd a reakcióidő, az esetek többségében két napon belül kell álláspontot kialakítani. Ehhez rendkívül szervezett kormányzati munkára van szükség: szakértők szerint már a megfigyel ői státus is a jelenlegi magyar közigazgatási gyakorlat radikális reformját teszi szükségessé. Fel kell például gyorsítani a tárcák közötti egyeztetést. A mindenható és központosítottan működő minisztériumoknak meg kell békélniük azzal, hogy az álláspontok at gyakran alacsonyabb szinteken kell majd kialakítani. Közben Magyarországnak a felvételi tárgyalásokon tett ígéretek pontos teljesítésére is ügyelnie kell: az Európai Bizottság november elején teszi közzé azt a végleges jelentést, amelyben alaposan kör mére néz a jövendőbeli tagoknak. Legkorábban ősszel kezdődhet az EUalkotmány elfogadásának és intézményi reformjainak szentelendő kormányközi konferencia, ahol az újonnan csatlakozó országoknak szintén hallatniuk kell a szavukat. Mindebből látszik, hogy a z ország a csatlakozási szerződés aláírása után nem ülhet a babérjain, az EUtagság minősége némi túlzással a következő egy évben fog eldőlni. A végleges formájában körülbelül 5 ezer gépelt oldalnyi (vagy másképp ezer közlöny oldalnyi) csatlakozási szerződ ést április 16án írták alá Athénban. A dokumentumot előzőleg április 9én még az Európai Parlament, majd április 14én a külügyminiszteri Tanács is jóvá hagyta. Bár 10 belépő ország van, jogi értelemben egyetlen csatlakozási szerződésről beszélhetünk, ame ly tíz „országmelléklettel” rendelkezik. Maga a jogi szöveg két fő részből, a csatlakozási szerződésből és a záróokmányból áll. A tulajdonképpeni csatlakozási szerződés csak elenyésző részét képezi a szövegnek, amelynek körülbelül 80 százalékát a technik ai adaptációk alkotják. A szerződés rögzíti, hogy az adott ország csatlakozik az EUhoz és ezzel módosulnak az alapító szerződések. A csatlakozási szerződés melléklete a csatlakozási okmány, amely a belépés tulajdonképpeni feltételeit tartalmazza. Ennek „f őszövege” részben az intézményi kérdéseket taglalja (tanácsi szavazatok száma, bizottsági és EPmandátumok száma stb.), illetve a védzáradékokkal és az átmeneti rendelkezésekkel (a csatlakozás hatályba lépéséig terjedő intézkedésekkel) foglalkozik. A
