Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-22
főszö veghez két további melléklet tartozik, az egyik országonként és fejezetenként az átmeneti időszakokat, a másik a technikai adaptációkat sorolja fel. Utóbbiak elsősorban az áruk és a személyek szabad mozgásánál (diplomák elismerése, az erre jogosult hatóság ok felsorolása stb.), valamint az állat- és növényegészségügyi kérdéseknél merültek fel. A záróokmány a csatlakozási szerződés fő pontjainak felsorolásából, valamint két- és többoldalú nyilatkozatokból áll. Két, magyar vonatkozású nyilatkozatot is csato ltak a különféle egy- és többoldalú deklarációktól hemzsegő csatlakozási szerződéshez. Az egyik a munkaerő szabad áramlásáról szóló, Magyarországnak (és a többi tagjelöltnek is különkülön) címzett EUnyilatkozat, amelyben a tagállamok kifejezik készségüke t, hogy a csatlakozás után a nemzeti rezsim alapján jobban megnyitják munkaerőpiacukat a magyar munkavállalók előtt. A másik egy szlovén – magyar kétoldalú nyilatkozat, amely az éttermi díjszabás áfakulcsára kapott átmeneti időszakra vonatkozik. Magyarorszá g az éttermi díjszabásnál és a közétkeztetésnél (továbbá a fűtőanyagok és a távhőszolgáltatás esetében) 2007 végéig fenntarthatja a jelenlegi 12 százalékos kedvezményes áfakulcsot. Ellenkező esetben a normál áfakulcsot kellene alkalmazni, ami 25 százalék. Magyarország ugyanakkor nem csatlakozott ahhoz a hat tagjelölthöz, amelyik közös nyilatkozatot csatolt a szerződéshez az Európai Unió által az új tagokkal szemben készenlétbe helyezett védzáradékokkal kapcsolatban. Csehország, Észtország, Litvánia, Lengy elország, Szlovénia és Szlovákia érezte szükségét annak, hogy külön nyilatkozatban pontosítsa a csatlakozási szerződésben szereplő védzáradékokat, amelyek az Európai Bizottság számára gyorsított fellépést tesznek lehetővé a kötelességeiket elmulasztó új ta gállamokkal szemben. A védzáradék esetében az Európai Bizottság is élt a nyilatkozat lehetőségével. Magyarország nincs a nyilatkozatot jegyző tagjelöltek között, elsősorban azért, mert a védzáradék pontosítgatásának nem sok értelmét látta, és vitás helyzet ben egyébként is az Európai Bíróság döntését tekintené irányadónak. Mivel az EU történetében már két esetben is előfordult (mindkétszer Norvégiával), hogy egy csatlakozási szerződést aláíró ország végül mégsem lépett be, a szöveg erre az eshetőségre is fe lkészül. A felek kinyilvánítják, hogy mindent megtesznek a szerződés hatályba lépéséért. Ha valaki „mégsem helyezi le a ratifikációs okmányokat, a szerződés nélküle jön létre” – szögezi le a dokumentum, egyúttal kilátásba helyezve a szerződés megfelelő hoz záigazítását a megváltozott körülményekhez. Magyarország státusza egyébként már változott a koppenhágai tárgyalászárás óta: az EUt és a tagjelölteket tavaly december 16óta egy interim megállapodás köti egymáshoz, ami többek között eddig olyan előjogokk al járt, hogy hazánk hivatalosan hozzájuthatott az Unió belső dokumentumaihoz. A következő fokozat most az lesz, hogy az ország hozzászólási joggal aktív megfigyelői státuszt kap az EU különböző testületeiben. vissza Gyévai Zo ltán/Brüsszel Június 20ig be kell fejeznie munkáját az uniós alkotmányozó gyűlésnek Konventvita a kilépésről [20030422] Az EUból való kilépés szabályozása áll majd az unió jövőjével foglalkozó konvent e heti plenáris ülésének fókuszában. A 105 ko nventtag (köztük a három magyar küldött) a csütörtök – pénteki kétnapos ülésen elemzők szerint várhatóan ízekre szedi majd az elnökség által előterjesztett szövegtervezetet, amely főszabályként kétéves „felmondási időt” ír elő a kilépés esetére. A majdani alkotmányos szerződés 46. cikkébe tervezett szabályozás az uniós jogtörténetben első ízben mondaná ki, hogy bármely EUtagállam kiléphet a szervezetből. Eddig erről az ügyről hallgattak az integráció alapszerződései, ami a gyakorlatban természete sen nem a kilépés tilalmát, hanem azt jelentette,
