Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-22
Simonyi András nagykövet szerint a megjelentek száma a Magyarország, illetve KözépEuróp a iránt megnövekedett érdeklődést tükrözte. Különösen kedvezőnek nevezte, hogy a közönség soraiban sok volt az üzletember. vissza Klaus: Nem létkérdés Visegrád A cseh államfő fontosabbnak tartja a szomszédokat NSZ • 2003. ápr ilis 22. • Szerző: MTI - Jelentés A legutóbbi visegrádi csúcs tavaly decemberben Budapesten (kép: Népszabadság – Szabó Barnabás) Václav Klaus cseh államfő egy szombati interjúban ismételten kifejtette, hogy Csehország számára fontosabb a szomszédokkal v aló együttműködés, mint a visegrádi csoporttal. „Egyszerűen csak azt akarom mondani, hogy számunkra nem jelentősebb a Magyarországhoz fűződő viszony, mint a szomszédainkhoz, Németországhoz és Ausztriához fűződő” – jelentette ki Klaus abban az interjúban, a melyet a Právo című baloldaliliberális cseh lap közölt. Az elnök leszögezte: ha valaki az általa elutasított álláspontot védelmezni kívánja, akkor hozzon fel annak érdekében érveket, és ő azokat hajlandó megvitatni. „Nekem azonban teljesen abszurdnak tű nik, hogy valaki ilyesmit védelmezzen” – jegyezte meg. Klaus ugyanakkor kifejtette: Csehországban mindig is létezett egyfajta érdeklődés a visegrádi együttműködés iránt. Ő csupán azt kifogásolja, hogy ezen a téren inkább politikai játékról van szó, s nincs enek konkrét projektek. „Egy ilyen projektet azonnal hajlandó vagyok támogatni” – állítja Klaus, aki a kilencvenes években kormányfőként is hidegen viszonyult a visegrádi együttműködéshez, míg a térség konkrét gazdasági együttműködését (CEFTA) erőteljesen támogatta. Az új cseh államfő úgy fogalmazott, hogy nem célja megváltoztatni a cseh külpolitikát. Megemlítette, hogy míg elődje Havel első külföldi útja Németországba vezetett, addig ő elsőként Szlovákiát és Lengyelországot kereste fel, amelyek mindketten tagjai a visegrádi csoportnak. A visegrádi négyest Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotja. Klaus márciusi szlovákiai és lengyelországi látogatása során nyilatkozott először úgy, hogy Prága számára a „V4”nél fontosabb az „S4”gyel (s zomszéd négyes: Szlovákia, Lengyelország, Németország, Ausztria) való együttműködés. A cseh sajtó bírálta ezt az álláspontot, s úgy értékelte, hogy Klaus – akárcsak korábban kormányfőként – államfőként is elutasítja a visegrádi együttműködést, holott a cs eh kormány külpolitikájában annak fontos helye van. A visegrádi négyesből egyedül Magyarország nem szomszédos közvetlenül Csehországgal. Prága a szövetségi csehszlovák állam megszűnése és az önálló Csehország megalakulása (1993. január 1.) után azonban Mag yarországot „tiszteletbeli szomszéddá” nyilvánította. vissza Eladó hetven román nagyvállalat 2003. április 21. 16:00 MNO Románia elhatározta, hogy az idén magánkézbe ad 70, többségében adósságokkal és növekvő veszteségekkel küszködő nagyvállalatot – közölte az APAPS privatizálási hivatal. Elemzők és hivatalnokok egyaránt úgy látják, Románia EUcsatlakozása 2007ben attól függ, mennyiben sikerül privatizálnia a kedvezőtlen világpiaci kilátások ellenére a veszteséges állami na gyvállalatokat. Ovidiu Musetescu privatizálási miniszter a Reuters tudósítójának kijelentette, az APAP portfóliójának 95 százaléka az a körülbelül 70 nagyvállalat, amelyet az idén le kell állítani. Csak tíz olyan van köztük, amely az egyre élesebb piaci v ersenyben megállja a helyét. A többi hatvannak a privatizálását az akadályozza, hogy nem volt rájuk vevő, vagy olyan befektetők jelentkeztek, akik nem tudtak semmilyen biztosítékot felmutatni. Musetescu az APAPS eladásból származó bevételét körülbelül 117 millió dollárra becsüli. A miniszter kijelentette, a vállalatokat olyan befektetőknek igyekeznek eladni, akik ugyanazt a tevékenységet folytatják és csak kevés alkalmazottat bocsátanak el. A 23 leggyengébb vállalat körülbelül 23
