Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-15
eddigi négy népszavazás érvénytelennek bizonyult. Igaz, a közvéleménykutató intézetek ezútt al magas érdeklődést ígérnek – akárcsak Magyarországon a népszavazást megelőzően. A helyzet a tekintetben is hasonló, hogy a politikai elit egységesen támogatja a belépést, kérdéses azonban, hogy ennek szükségességét nagyobb mozgósító erővel tudjae közvet íteni a társadalom felé. Az alternatívával nem számoló, illetve a lehetséges kedvezőtlen hatásokat mesterségesen letompító kampány – mint tapasztalhattuk – a valódi választás érzetét veszi el a szavazóktól. Ebből a csapdából Szlovákiában sem könnyű kitörni . Talán ezzel magyarázható, hogy Mikulás Dzurinda az alacsony magyar részvételt az ellenzéknek „a kormánnyal szembeni kiélezett magatartásával” próbálja magyarázni. A kormányfő ugyanis előrelátó. A szlovákiai, törékeny konszenzus fenntartása az amúgy is ös szetett koalíció élén ugyanis fontosabb lehet, mint a kampány kétes eredményű felpörgetése a magyar tapasztalatok alapján. Hiszen sikertelen referendum esetén még mindig ott a kiút: a szavazók a parlamenti pártokra „bízták” a végső szó kimondását. S akkor az ellenzéken számon kérhető a mostani konstruktív magatartás. Hasonló a jogi helyzet Lengyelországban is, ahol azonban az ötven százalék alatti részvétel meglehetősen összetett belpolitikai helyzetet teremthet. A lengyel politikai pártok ugyanis koránts em egységesek a csatlakozást illetően, ráadásul a koalícióból kivált Parasztpárt is lebegteti a döntését. Márpedig ha egy érvénytelen (még ha ezen belül nyolcvanszázalékos „igennel” záruló) referendum utat enged a pártközi alkudozásoknak, annak kiszámíthat atlan következményei lehetnek. A szejm két házában a jelen lévő képviselők kétharmados többsége kell ugyanis a csatlakozás jóváhagyásához, s a kisebb ellenzéki pártok vagy akárcsak egyes honatyák szavazata is jócskán felértékelődhet az alkufolyamatban. A v arsói uniópártiak így most csak abban bíznak, hogy a tét nagysága, a belpolitikai helyzet súlya talán jobban hat majd a választókra, mint Magyarországon, s a belépést támogatók, akik minden mérési hibahatáron túlmenő fölényben vannak az ellenzőkkel szemben , végül mégsem engedik át a döntést a politikusoknak. Lengyelország és Szlovákia esetében is meglehetősen csökkent legitimációs értéke lenne azonban, ha érvénytelen referendumok kényszerítenék ki a pártok alkuját. Ebből a szempontból a csehek kényelmes h elyzetben vannak, hiszen az alkotmány nem ismeri a népszavazást, s a külön erre az alkalomra hozott törvényben nem szabtak meg részvételi limitet. Az EU melletti kampány alapja így az lehet, hogy a kommunisták már állást foglaltak a csatlakozás ellen, s há romnegyed milliós, fegyelmezettnek ismert szavazótáborukat kell ellensúlyoznia a másik oldalnak. Az alacsony részvétel a meggyőző „igent” veszélyeztetheti. A magyarországi népszavazásból – a meglehetősen nagy csalódást keltő részvételi arány ellenére – h osszabb távon csak az marad meg, hogy érvényes volt, és az urnákhoz járulók több mint nyolcvan százaléka támogatta az uniós csatlakozást. Végigtekintve a középeurópai politikai térképen, nem elképzelhetetlen, hogy néhány hónap múlva mindez még inkább felé rtékelődik majd. vissza Hét magyar vezér Athénban Magyar Hírlap 2003. április 15. Szerző: Rockenbauer Nóra Luxemburg átadta egyik helyét az uniós csatlakozási szerződésről szóló ceremónián Magyarországnak, így a rendszer váltás utáni minden magyar kormány- és államfő jelen lehet az ünnepségen. Közben tegnap az uniós külügyminiszterek is jóváhagyták a szerződés végleges szövegét, melyet így szerdán Athénban elláthatnak kézjegyükkel a tagállamok és a jelölt országok vezetői is. A kisebb országok általában összetartanak az EUban. Ennek egyik első jelét tapasztalhatta meg Magyarország, amikor Luxemburg kisegítette a csatlakozási szerződés körül kialakult bajából. Mivel Medgyessy Péter kormányfő meghívta az ünnepélyes aláír ásra elődeit, valamint a volt és a jelenlegi államfőt is, a magyar küldöttség héttagúra bővült. Csakhogy a helyszín szűkössége miatt a vendéglátó Görögország minden részt vevő országnak csak ötöt helyet biztosított, így felmerült, hogy a két elnök nem jut hat be az aláírásra. Hosszas lobbizás eredményeképpen a görögök engedtek, és egy hatodik helyet is felajánlottak nekünk.
