Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-05
kisebbségi törvényeket egyetlen ország sem fogadhat el egyoldalúan, csak az érintett szomszé dokkal együttműködésben, egyetértésben. A további ügymenettel kapcsolatban Tabajdi – aki az ET parlamenti közgyűlésében a magyar delegációt is vezeti – kifejtette: egyelőre még nem dőlt el, hogy a Jürgensjelentés áprilisban vagy júniusban kerüle a plená ris ülés elé. Ő maga levélben kérte Peter Schiedert, az ETközgyűlés elnökét, hogy a magyar EUnépszavazásra való tekintettel halasszák júniusra a vitát a státustörvényről. A kérdésben e hét végén születik döntés. vissza Kasz a kész tanúskodni Seselj ellen NSZ • 2003. március 5. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a NIN című belgrádi hetilapnak nyilatkozva megismételte, hogy pártja kész bizonyítékokat szolgáltatni Vojislav Seselj radikális pártvezér ellen a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Indoklásként megemlítette, hogy az elmúlt évtized gyűlöletszító politikája miatt ötvenezer magyar hagyta el a Vajdaságot. A politikus rámutat arra, hogy a milosevicsi korszakban, amelynek aktív szereplője volt Seselj, s ok támadás érte a kisebbségigi közösségeket a Vajdaságban. Kasza idézte Seselj kijelentését, miszerint „annyira szereti a magyarokat, hogy szendvicset adna nekik útravalóul, hogy távozóban a Vajdaságból ne éhezzenek”. Bela Tonkovic, a Vajdasági Horvátok D emokratikus Közösségének (DSHV) elnöke is hajlandó tanúskodni Hágában Seselj szerb radikális pártvezér ellen. Tonkovicot megelőzően Nenad Canak tartományi parlamenti elnök, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezetője vállalta a tanuskodást Seselj ellen, aki hétfőn adta fel magát. Ő az első hágai vádlott, akinek bűnlajstromán a Vajdaság területén, horvátok ellen elkövetett bűncselekmények is szerepelnek. vissza Nemzetiségi probléma Magyarországon? 2003. március 5. 6:40 Kereszte s Lajos A szomszédos országokban, lemondtak a Magyarországon élő véreikről, amiért „cserébe” elvárták - s mindmáig elvárják - hogy Budapest is vegye tudomásul a határokon túli magyarok asszimilációját. A szilárdan SZDSZes kézben lévő - a kuratórium veze tője az a Törzsök Erika, aki a párt megbízásából 19941998 között a Határokon Túli Magyarok Hivatalát vezette - „Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány” által végeztetett felmérés szerint, a magyar lakosság többsége helyeselné, hogy hazai kisebbségeink származási alapon jussanak a parlamentbe. Mielőtt a felmérés elkészítésének feltételezhető indokaival foglalkoznánk röviden érdemes összefoglalni a magyarországi nemzetiségek helyzetének legfőbb problémáit. A trianoni békében meghúzott hatá rok összesen két kisebbség, a németek és a szlovákok esetében hagytak Magyarországnál a megmaradáshoz minimálisan szükségesnek tartott százezer főt. A magyarországi szlovákság sorsát a II. világháborút követően benesi Csehszlovákia által kierőltetett „la kosságcsere” pecsételte meg. Az akció során a magyarországi szlovákok több mint kétharmadát, majd 80 000 személyt költöztettek a Felvidékről elűzött magyarok helyére. A magyarországi németség gerincét - a rendkívül súlyos háborús veszteségeken túl - a po tsdami határozatok törték meg, melyek a teljes közösség Németországba deportálásáról döntöttek. A volt Németország területén uralkodó katasztrofális ellátási helyzet okán azonban 1948ra gyakorlatilag leállították a deportálásokat, így a németek fele, köze l 200 000 fő Magyarországon maradhatott.
