Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-05
Alig kapta meg február első felében a kormány az ötezer oldalas csatlakozási szerződés angol nyelvű változatát, az ellenzék – a nyilvánosság jegyében – mári s számon kérte rajta a magyar fordítást. Akkor a magyar verzió közzétételét március elejére ígérték, ám ma már kétséges, hogy ez a határidő tarthatóe. A gigantikus fordítási munkát (a szerződést összesen húsz nyelvre kell átültetni) Brüsszelben végzi az EU fő döntéshozó szervének, a Miniszterek Tanácsának fordítószolgálata. A magyar változat elkészítéséhez természetesen magyar fordítókat is szerződtettek. Ha elkészül a munkaváltozat – ezt ígérik a közeli napokra – , a szöveget elküldik a magyar kormánynak, amely ezután észrevételeket tehet. A cél a szerződés végleges, aláírható verzióját legkésőbb április 9ig kell elkészíteni, ekkor szavaz ugyanis róla az Európai Parlament. A végső határidő április 16., az ünnepélyes athéni aláírás. Úgy tudjuk, hogy a nép szavazási kampány és a csatlakozási szerződés körül kialakult politikai viták miatt a kormány azt tervezi: már a munkaváltozatot is nyilvánosságra hozza a Külügyminisztérium internetes honlapján (www.kum.hu). Ugyanitt jelenleg is olvasható a dokumentum ang ol nyelvű szövege, illetve a szerződés közérthető, tartalmi kivonata – magyarul. A közvélemény számára főként ez utóbbi lehet hasznos: a témákra osztott összefoglalóból sokkal könnyebb megismerni a belépés hatásait. „Eddig az volt a gond, hogy nem tették k özzé a csatlakozási szerződést. Az igazi gond az lesz, amikor közzéteszik: senki sem fogja érteni” – mondta a rendkívül nehéz jogi szövegről egy EUdiplomata. Könnyű ratifikáció? A bővítési EUbiztos nem tart attól, hogy az unió részéről komolyabb gondok merülnek fel a csatlakozási szerződések ratifikációs folyamatában. Günter Verheugen brit parlamenti képviselők előtt beszélt erről Londonban – jelentette az MTI. A biztos megállapította, hogy a tagállamok egyike sem tervez népszavazást a szerződés elfogad ásáról, de a parlamenti ratifikációknál még lehetnek nehéz viták. A tagjelölteknél kiterjedt nyilvános vita folyik a bővítésről, a tagországokban viszont kevés szó esik róla. Ezért elkerülhetetlenül aggodalom merül fel a bevándorlással, a bűnözéssel és a m unkahelyek keletre vándorlásával kapcsolatban. vissza Feljavított Jürgensjelentés NSZ • 2003. március 5. • Szerző: Munkatársunktól Erik Jürgens, az ET raportőre elfogadta a magyar észrevételek túlnyomó többségét, és ezeket beépítette a státustörvényről készített jelentésének most, Párizsban véglegesített tervezetébe. Magyar szempontból jelentősen javult a Jürgensjelentés; az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottságában elfogadott módosító javaslatok után ma már a terveze t nem látszik elfogadhatatlannak. Mint emlékezetes, Erik Jürgens, az ET holland raportőre a múlt évben elkészítette a magyar kedvezménytörvény ügyében jelentésének első változatát, amely a jogszabály ügyében súlyosan elmarasztalta Magyarországot. Ez a terv ezet azonban időközben – a benyújtott magyar módosító javaslatokkal – sokat javult. Mint Tabajdi Csaba, az ET jogi és emberjogi bizottságának magyar tagja lapunknak tegnap elmondta: a testület legutóbbi, párizsi ülésén jóváhagyta a módosított Jürgensjele ntést, és ez már nem marasztalja el Magyarországot érdemi kérdésekben. Tabajdi szerint a kiinduló változathoz képest lényegi kérdésekben nagyon sokat módosult a jelentés; ami kritikai elem megmaradt a szövegben, az a státustörvény elfogadásának egyoldalú m ódjára vonatkozik. A román és szlovák bírálatokat a Párizsban véglegesített szöveg lényegi vonatkozásokban már nem osztja – erősítette meg Tabajdi Csaba. Mint az MSZP országgyűlési képviselője hozzátette, a Jürgensjelentéshez ő maga 18 módosító indítvány t terjesztett elő, ebből 17et a raportőr beépített véglegesített szövegtervezetébe. A legújabb Jürgensjelentésben már nincs szó a státustörvény állítólagos területenkívüliségéről és a jogszabály diszkriminatív jellegével kapcsolatos kitételek is hiányozn ak a szövegből, illetve ezeket az EBESZ kisebbségi biztosának véleményeként idézi. A Jürgensjelentés új változata is úgy foglal állást azonban, hogy ilyen jellegű
