Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-31
BP0087 4 130 MTIb1023 Jobbik Magyarországér t Mozgalom - külhoni magyar állampolgárság kod: BELP/eu/NKSZ fk: HU ld: Budapest, 2003. március 29., szombat (MTI) - A Jobbik Magyarországért Mozgalom (JMM) a külhoni magyar állampolgárság bevezetését javasolja, illetve azt, hogy a határon tú li magyarok legitim képviselőinek vétójoga legyen az őket érintő törvényjavaslatokkal, kérdésekkel kapcsolatban. Erről a JMM alelnöke, Vona Gábor és Kékesi Raymund, a szervezet határon túli kabinetjének vezetője tartott sajtótájékoztatót szombaton. Kékesi Raymund elmondta: az Európai Unióban nincs egységes kisebbségpolitika, a tagállamok saját hatáskörükben szabályozzák a kérdést. - Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az EU keretei között a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése nem lehetsége s. Ennek kézzel fogható bizonyítéka a scheengeni határellenőrzési rendszer bevezetése, amely a kárpátaljai és délvidéki magyarokkal szemben vízumkényszerrel tovább nehezíti a nemzetrészek kapcsolattartását és lehetetlenné teszi a nemzet egységes és egészsé ges fejlődését - tette hozzá a határon túli kabinet vezetője. Álláspontja szerint a kedvezménytörvény, amely Trianon után az első, de mégis csak félmegoldás volt a határokon átívelő összetartozás erősítésére - európai uniós vélt vagy valós elvárásokna k megfelelően kiüresítették. - A JMM véleménye szerint átfogó megoldás lenne a külhoni magyar állampolgárság megteremtése - jelentette ki Kékesi Raymund, aki egyben emlékeztetett rá: 1996ban a Magyarok Világszövetsége már felvetette, alanyi jogon min den magyar megkaphassa az állampolgárságot. Hangsúlyozta, míg a kedvezménytörvényt nem, addig a külhoni állampolgárságot már tudnák értelmezni az Európai Unió politikusai. Vona Gábor elmondta, az erről szóló törvény szövegét minden parlamenti pár thoz el fogják juttatni. Egyben jelezte, javasolják, hogy a határon túli magyarok legitim képviselőinek vétójoga lehessen az őket érintő törvényjavaslatokkal, kérdésekkel kapcsolatban. vissza Az RMDSZ és a kiábrándult ér telmiségiek Feltehető, hogy minden embernek vannak értelmiségi pillanatai. Bármilyen pozícióban legyünk, s bármilyen körülmények között dolgozzunk, mindannyiunknak megadatott az esély, hogy életünkben néhányszor megfeledkezzünk életünk feltételeiről, és ú gy gondolkodjunk, mintha senkitől és semmitől nem függnénk. Nos, az RMDSZ és az értelmiség viszonya zuhanó görbére emlékeztet. Annak idején szinte minden magyar értelmiségi kötelességének érezte, hogy beiratkozzon a szövetségbe, s képességei szerint segít se Domokos Géza, később Markó Béla és társai munkáját. Ezek az emberek egytől egyig energiát fektettek az RMDSZbe, hittek abban, hogy a szövetség az egyedül üdvözítő megoldás; nevük összeforrott a betűszóval, s a betűszó tekintélye megnőtt azáltal, hogy e zek a személyiségek a nevüket adták hozzá. A jelenségen senki sem csodálkozott, hiszen mind az első, mind a második elnök maga is azok sorába tartozott/tartozik, akiket "humán értelmiségiek"nek nevezünk. Tudomásom szerint Boros Zoltán volt az első, aki 2001ben a Román Televízióban történő választások előkészítésekor nyílt levelet intézett Markó Bélához; aki tehát először jelezte nyilvánosan, hogy kételyei vannak az RMDSZ egyre diktatórikusabbá váló felső vezetésével szemben. Ismétlem, azokról beszélek, akik sokáig bíztak Markóékban; akik tehát nem gondolkodásmódjuk radikalizmusából vagy múltjuk bizonyos szempontból teljesen érthető kompenzálásából fakadóan bírálták a szövetséget - hiszen ezek mindig bírálták, tökéletesen függetlenül attól, hogy mit tett.
