Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-28
Szólt arról, hogy a bolognai nyilatkozatot megerősítő 2001ben aláírt prágai dekrétum rögzítette a felsőoktatás versenyképességének fogalmát, mely szerint az egyetemeknek, főisk oláknak piaci szereplőként kell sikeresnek lenniük. Utalt arra, hogy az Európai Unió kiemelten támogatja a közös diplomákat adó határokon átnyúló képzéseket. A főigazgató megjegyezte, a világon mindenütt a tömegoktatás elterjedése jellemző. A f elsőoktatás mint a nemzeti elit képzésének gondolata ugyanakkor megszűnőben van, és egyre inkább a piaci igényeknek megfelelő szolgáltatóként működik. Lukács Péter szükségesnek tartotta nemzeti politika kialakítását, annak rögzítését, hogy mi az, amit a piacra lehet bízni, és mit kell védeni attól. A főigazgató ezek közé sorolta a nemzeti kultúrát, amelyet ki kell vonni a piac hatásai alól. vissza „ A bővítés nem késik, Európa erősödik” – nyilatkozta lapunknak Günter Ve rheugen NSZ • 2003. március 28. • Szerző: Füzes Oszkár Európát nem szabad Amerikával szemben értelmezni, és senkit nem kell ilyen végzetes választás elé állítani – mondta a Népszabadságnak adott interjúban Günter Verheugen. Az Európai Bizottság bővítési biztosa szerint már semmi nem akadályozhatja meg Európa újraegyesítését, amitől mindenki csak erősödni fog. A biztos hétfőn hazánkba látogat, hogy elmondja: várják az új tagokat az unióban. – Ez már egész más látogatás lesz, mint az eddigiek, hiszen a mag yar csatlakozással kapcsolatos teendőkön többékevésbé már túl vannak. Végre nemcsak politikusokkal lesz módom találkozni, hanem más magyarokkal is. Kicsit körülnézhetek az országban, és elmondhatom majd az országlakosoknak: örömmel várjuk őket az unióban. Kérésemre hétfőn Budapesten koncertezik az Európai Ifjúsági Zenekar. – Hol az eddigi tagállamok, hol a jelöltek bírálták igen keményen. Mi volt a legnehezebb feladata? – Több ezer ügy zajlott úgy, hogy először másik tizenkilenc biztostársammal, majd a tiz enöt mostani tagállammal kellett közös álláspontra jutni. Ezután kezdtük az alkut a tagjelöltekkel, különkülön. Ebből kikerekedett egy kompromisszum váza, de ezt ismét el kellett fogadtatni mindenkivel. Az agrárügyek, a pénzügyi kérdések, a környezetvédel em, a munkaerő és a tőke szabad mozgása minden fél számára összetett problémakör volt. Persze nem mindenkinek egyformán. Ezenkívül voltak sajátos ügyek is, például a magyarokkal a beruházások állami támogatásának ügye. A bonyolult szakmai alkuk közepette r endre merültek föl nehéz és veszélyes politikai kérdések is, amelyekben politikai megállapodást kellett kötni, például a cseh és a litván atomerőmű, a Benesdekrétumok vagy a kalinyingrádi enkláve ügyében. – És a határon túli magyarok kedvezménytörvénye. – Ezt én soha nem tartottam politikailag veszélyes kérdésnek a bővítés szempontjából. – Volt, akinek olyan benyomása volt, mintha Pozsony és Bukarest mellé állt volna a vitában. – Téves benyomás. Az Európai Bizottság kezdettől fogva azt várja el, hogy a tör vény összhangban legyen az uniós normákkal, az európai elvárásokkal, amelyeket egyébként nem mi, hanem más testületek határoztak meg, és Budapest is elfogadta őket. Nem álltunk egyik fél pártjára sem, azt kértük, hogy egyezzenek meg a törvény alkalmazásáró l. – Közbejöhet, elromolhate még valami a csatlakozásig? – Nemrég készült el az Európában nagy tekintélyű volt holland kormányfő, Wim Kok hatástanulmánya a keleti bővítésről. Egyértelműen kiderül belőle, hogy az előnyök sokkal nagyobbak a vele járó teen dőknél,
