Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-27
például a különféle nyugati tanulmányi ösztöndíjak vagy éppen a csak intézmények által megvásárolható fénymásoló gépek révén. Az első évtized valamennyi támogatottját listába foglalja, a rendszerváltás történetéhez adalékul szolgáló dokumentumoka t is közread a monográfia. Ebben nyomon követhető, hogy Soros, aki az alapítványba 1984ben félmillió dollárt fektetett be, miként bővítette évről évre a befolyását, s miként vált főleg a kultúra, majd az oktatás és az egészségügy, később az emberjogi prog ramok támogatásában az állam vetélytársává, elsősorban és leglátványosabban a - három esztendeje azonban már korántsem favorizált - könyv- és folyóiratkiadásban. S hogy a rendszerváltás idején miként és miért lett az új politikusi generációt szimbolizáló Fidesz istápolója. Anyagi értelemben az SA történetének rekordéve 1998 volt, amikor a Soros Alapítványbirodalom évi 574 millió dollárjából 20 millió dollárral gazdálkodhatott a rendszerváltás előtt a már említett politikai kompromisszumok egyikeként csup án "Soros György személyes képviselőjeként" szereplő Vásárhelyi Miklós elnökletével működő főkuratórium. Egy évvel később, az SA fennállásának 15. évfordulója kapcsán adott interjújában Vásárhelyi némi szkepszissel jelezte: "Soros Györgynek az a véleménye, hogy azok az országok, amelyek az Európai Unióba való felvételükről tárgyalnak, már kevésbé szorulnak rá a támogatásra", s ugyanebben az időben hangzott el először a redőnyhúzás 2010es terminusa is. Mindazonáltal a Vásárhelyi 2001 augusztusában bekövetk ezett halála után kuratóriumi elnökké választott Halmai Gábor alkotmányjogász - mint a HVGnek elmondta - megbízatásakor még úgy remélhette, hogy tervezett megszűnéséig az SA, ha módosított, a civil társadalom erősítését célzó és az emberjogi törekvéseket támogató programokkal is, de legalább évi 5 millió dollárral gazdálkodhat. 2001 októberében azonban tudomásul kellett vennie, hogy az EUcsatlakozás felgyorsulásával párhuzamosan Soros úgy látja, korábbi missziója sikeresen befejeződött. A már említett csú csévben az alapítványnak 60 főállású alkalmazottja volt, 2001ben már csak 20, az idén 10, s a karcsúsítás 2004ben is folytatódik, akkorra öten maradnak az SA kötelékében. Ma már az is bizonyos, hogy a rózsadombi székházra sincs tovább szükség, csupán az kérdéses még, hogy eladják, avagy bérlőt keresnek rá. Noha Halmai, mint fogalmazta, eredendően nem erre szegődött, ma úgy gondolja, az alapítványnak bőven maradt tennivalója, s még így is az SA marad a legnagyobb magyarországi pénzosztó magánalapítvány. A nnál is inkább, mert a térségből szinte teljesen kivonul több külföldi alapítvány, így például a Ford és a Rockefeller - a Soroséhoz nagyon hasonló megfontolásból. Igaz, ők hárman varsói központtal a keleteurópai országok emberjogi civil szervezeteinek tá mogatására 60 millió dolláros pályázati alapot hoztak létre. Mindezek következtében 2004től alapvetően megváltozik az SA tevékenysége, mert mindenképp szerették volna elkerülni, hogy az előző esztendők gyakorlatát "szűkített formában" folytassák. Ennek j egyében az év elején a "demokratikus magyar közélet formálására" létrehozták az Eötvös Károly Intézetet (EKI), amelynek élére a korábbi adatvédelmi biztos, Majtényi László - az intézetalapításig az SA kuratóriumi tagja - került. S ahogy a Sorospénzből ala pított, budapesti székhelyű Középeurópai Egyetem (CEU) is önállósodott, az EKI is egyszeri, 500 millió forintos induló támogatást kapott arra, hogy független, önfenntartó intézményként vethesse meg a lábát. Az SA ezentúl már egyáltalán nem hirdet új pály ázatokat, hanem "a korábban már bizonyított" szervezetnél arról tudakozódik, milyen programjaikhoz várnának segítséget. E meghívásos pályázat első fordulója március 10én lezajlott, és a kuratórium kiválasztotta azokat az emberjogi és korrupcióellenes tevé kenységet folytató szervezeteket, amelyektől válasznyilatkozatot vár. A "meghívóleveleket" a múlt héten tehát 15, eddig is jól ismert címre postázták, a többi között a Magyar Helsinki Bizottságnak, a Menedék Egyesületnek, a Habeas Corpus jogi munkacsoportn ak, a debreceni és a miskolci egyetem jogi karán működő jogklinikáknak, a Kék pont drogkonzultációs központnak, valamint négy sajtóorgánumnak, az Élet és Irodalom, illetve a Magyar Narancs című hetilapoknak, valamint a Beszélő és a Mozgó Világ folyóiratokn ak. vissza Gesztusok
