Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-27
Aligha meglepő, hogy éppen e két csoportban találjuk a belépés legtöbb ellenzőjét, a legtöbb támogatót pedig a kedvező munkaerőpiaci helyzetben lévő vezető beosztásúa k között. A klasszikus társadalmidemográfiai jellemzők közül az iskolai végzettség függ össze leginkább a belépéssel kapcsolatos állásfoglalással. Az átlagnál csatlakozáspártibbak a fiatalok, ám ők az átlagnál kisebb arányban szándékoznak részt venni a re ferendumon. A korábbi évek felméréseinek tanulsága szerint a két kis parlamenti párt szavazói voltak a leginkább a belépés oldalán; az MDF és az SZDSZ szavazói EUpártibbak, mint a politikai blokkjukat vezető nagy pártokra szavazók. Az SZDSZ hívei között - ahol az átlagnál több a jövőbeli nyertesként számon tartott diplomás - szinte nincsenek is ellenzői a belépésnek. Érdekesek a pártokon belüli generációs ellentétek. Bár az MSZP szavazóinak túlnyomó többsége támogatja a belépést, s a közvélemény is a szoc ialistákat tartja a leginkább EUbarát pártnak, a párt jelenlegi szavazótáborának csaknem felét kitevő nyugdíjasok az átlagosnál lényegesen kevesebb reményt fűznek a csatlakozáshoz. A Fideszre s a szavazói között továbbra is jelentős súlyt képviselő fiatal okra ennek éppen az ellenkezője igaz. Ha pedig a csatlakozás valóban azokat a folyamatokat hozza magával, amiket a közvélemény valószínűsít, akkor ez könnyen újraszabhatja a két nagy párt társadalmi karakterét. vissza Redőny le HVG 2003. március 27. Szerző: Murányi Gábor Fokozatosan leépíti tevékenységét, majd 2010ben megszűnik a magyarországi Soros Alapítvány. A kultúra legfőbb magánmecénásánál évek óta zajlik a támogatások szűkítése, s egyben a civil szféra szervezeteihez való átcsoportosítása, miközben az alapítvány nevéhez kapcsolódó intézmények önállósodtak. Most örülnünk és ünnepelnünk kell - hívta fel többször is a meghívottak figyelmét Belia Anna, a Soros Alapítvány (SA) igazgatója az Uránia moziban rendezett díjkios ztó gála háziasszonya. Az intés a március eleji ünnepségen annak szólt, hogy 2003ban utolsó alkalommal vehették át az 1984es alapítás óta minden esztendőben odaítélt Soros- díj valamelyikét "a szellemi élet kimagasló teljesítményt nyújtó alkotói". A látv ányosságokkal (19 évre visszatekintő, kesernyésen nosztalgikus dokumentumfilm vetítésével és dzsesszkoncerttel) spékelt búcsún Tamás Gáspár Miklós filozófusnak nyújtották át az utolsó, 5 millió forintos életműdíjat (a 2000ben alapított díj előző két elism ertje Dobszay László zenetörténész és Jancsó Miklós filmrendező volt). Hatan - köztük Vikár György pszichiáter, Krasznahorkai László író és Kemény György képzőművész - pedig a másfél millió forintot érő alkotói díjat kapták meg. Ugyanekkor és ugyancsak uto ljára részesültek tízen a havi 60 ezer forintos Sorosösztöndíjban, hatan pedig a 300 ezer forintos Solt Ottíliadíjban. A díjkiosztó ünnepséggel szimbolikusan és valóságosan is lezárult egy korszak: a 2003as átmeneti, még 2,7 millió dolláros költségveté sű esztendőt követően a magyarországi kultúra és tudomány már nem számíthat a még más politikai környezetben, kezdetben a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) kényszerházasságban alapított SA támogatására. Az alapítvány 2010ig - amikor is a világ mintegy f élszáz országában hasonló alapítványokkal jelen lévő Soros György betölti 80. életévét - fennmarad ugyan, de a jelentősen megkurtított összegből (a következő 3 esztendőben körülbelül évi egymillió dollárból) jószerével csak a társadalom civil szférájának m egerősítésére, elsősorban az emberjogi és kisebbségi felzárkóztatási programokra jut majd pénz, amit már nem is pályázati rendszerben ítél majd oda a létszámában is megcsappant magyarországi apparátus. Az alapítás óta eltelt 19 esztendő részletes összegzé se egyelőre várat magára, az SA irányítói szerint ezt csak több tízmillió forintot igénylő kutatással lehetne elvégezni. Noha az utóbbi időben is temérdek cikk és tanulmány született az alapítvány történetéről, a mindmáig egyetlen átfogó munka egy Sorosös ztöndíjas szerző, Nóvé Béla tolla alól került ki a 15. évfordulón, 1999ben. A Tény/Soros című kötet kiindulópontja az, hogy a legvidámabb barakk jelzővel felruházott, eresztékeiben recsegő késő kádári Magyarország gyakorlóterepévé vált a "nyílt társadalom " megteremtését célzó Soros Györgyi víziónak. Továbbá, hogy a hatalommal kötött kompromisszumok (egyebek mellett a párt ellenőrzése alatt álló MTA gyámkodásának elfogadása, az SA tevékenységének korlátozott nyilvánossága) a politikai fellazulás erjesztőiv é váltak,
