Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-26
ezt igazolja.) Létre kell tehát hozni a kisebbségi választópolgárok szavazói névjegyzékét, hiszen ennek hiánya a létrejövő intézmények legi timitását is gyengíti. Természetesen minden ilyen nyilvántartással szemben szigorú követelmények állíthatóak. A kisebbséghez tartozó személyek szövetségének az önkéntességen kell alapulnia, s az abban való tagságot személyes akaratnyilvánításnak kell mege lőznie a szabad identitásválasztás elvének megfelelően. Ezen felül a tagság bizonyos objektív kritériumokhoz is köthető. Ezeknek a bevezetése viszont csak a legszükségesebb esetekben elfogadható, s alkalmazásukat nehezíti, hogy nincs olyan objektív kritéri um, amelyet valamennyi kisebbség esetében alkalmazhatnánk. A térségünkben domináns nemzetfelfogás szerint leginkább a nyelvet lehetne ilyennek tekinteni, de az éppen a legnagyobb kisebbség, a romák esetében bizonyosan nem alkalmazható. Ez megvalósulhatna például a következő módon: minden magát regisztráltatni kívánó állampolgár nyilatkozna arról, hogy valamely kisebbségi közösséghez tartozónak érzi magát s részt kíván venni az adott kisebbség képviselőinek megválasztásában. Mindenki csak egy kisebbség vála sztói névjegyzékébe iratkozhatna fel. Ez korlátozná, de nem zárná ki teljesen a többes identitás vállalását. A németként regisztrált választó ettől még szabadon járathatná gyermekét szerb iskolába vagy tagja lehetne egy roma hagyományőrző együttesnek. Ha v alaki nem regisztráltatná magát, attól még nem lenne akadálya annak, hogy kisebbségi identitását más formákban megélje mint a kisebbségi nyelvű iskola tanulójának büszke édesapja, a nemzetiségi tánckör tagja és sorolhatnánk tovább a példákat. A regiszráció elmulasztása semmiképpen nem járna a kisebbség tagjai közül való jogi vagy tényleges „kirekesztéssel”. Közjogi státussal rendelkező testületek létrehozásakor viszont méltán elvárható, hogy az egyén döntsön arról: identitása olyannyira fontose számára, ho gy részt vegyen a kisebbség érdekeit védő közjogi intézmény létrehozásában és erről hivatalosan is nyilatkozzék. A névjegyzékek összeállítását, azaz a jelentkezési kérelmek átvételét, ellenőrzését és továbbítását külön erre a célra létrehozott testület vé gezné. E feladatot célszerű lenne rábízni az egyes kisebbségeket képviselni szándékozó társadalmi szervezetek, egyesületek képviselőiből megyei szinten létrehozott kisebbségi választási bizottságokra (KVB) és azok irodáira. A másik lehetőséget, hogy a nyil vántartást az országos kisebbségi önkormányzatok vezessék, nem tartanánk célszerűnek, mivel legalábbis egy részüket a többségi lakosság beleszólásával választották, s mindenképpen el kellene kerülni egy olyan áldatlan állapot kialakulását, amikor a már „be nt lévők” szelektálni próbálnak a „kívül maradottak” között. A kisebbségenként különkülön szervezett választói bizottságok bejegyzett társadalmi szervezetként működnének, melyek vezetőségében jelen lenne az összes, legalább négy éve működő (vagy egy ilye n szervezett jogutódjának tekinthető), legalább 50 taggal rendelkező és a választásokon részt venni szándékozó társadalmi szervezet (egyesület, párt stb.) egyegy delegáltja. (A négyéves működésre vonatkozó korlátozás célja, kiiktatni a nem az adott kisebb ség érdekeinek a képviseletére, hanem a kisebbségi választásokon való részvételre szerveződő ad hoc tömörüléseket.) Az adott kisebbség nyelvén kitöltött jelentkezési formanyomtatványokat a KVBnek a határon túli státusirodák mintájára létrehozott irodáiba n vagy postai úton lehetne benyújtani. A nyomtatványok a személyes adatokon túl tartalmaznák a kisebbségi identitás vállalására irányuló nyilatkozatokat és a választásokon való részvételi szándék kinyilvánítását. A formanyomtatványon a kisebbségek anyanyel vén – a romák esetében, pedig a roma nyelveken és magyarul – szerepelnének a kérdések. Az ügyintézők abban az esetben, ha a visszaélés alapos gyanúja merülne fel, megtagadnák az automatikus regisztrációt, és a kérelmet továbbítanák a választási bizottságho z. (Példának okáért akkor, ha a jelentkező egyáltalán nem érti az ügyintézés és a formanyomtatvány nyelvét, eleve viccből vagy rosszhiszeműen jelentkezik be a nyilvántartásba – mondjuk a bizottság előtt megjelenik a jászladányi polgármester felesége és köv eteli roma választóként történő regisztrációját.) Az elutasított kérelmező panasszal fordulhatna a választási bizottsághoz, amely egy hónapon belül köteles lenne megvizsgálni a panaszát. Amennyiben a fellebbező igazolást hoz a választási bizottságban részt vevő valamelyik civil szervezettől, mely kisebbségi hovatartozását tanúsítja, vagy számot adna a bizottság előtt alapfokú nyelvismeretéről, akkor a
