Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-24
változtatja már meg ezt a véleményemet” – mondta. Az 55 éves egyetemi professzor, Varja Cvetko Oresnik viszont a háború miatt nemmel szavaz . A NATO meghívta a szervezet soraiba Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Romániát és Szlovákiát is, de csak Szlovéniában tartanak népszavazást. Az EU tíz jelöltje közül viszont csak Cipruson nem lesz referendum. vissza Rockenbauer Nóra Szlovénia: elsöprõ igen az EUra 2003. március 24. 7:27 Magyar Rádió Online A szlovének elsöprõ többsége támogatja az ország európai uniós tagságát. A NATO tagság is 60 százalék fölötti támogatottságot kapott a NATO tagság is. Szlovéniában a vasárnap tartott ügydöntõ népszavazáson a lakosság túlnyomó többsége támogatta, hogy az ország 2004ben csatlakozzon az Európai Unióhoz és a NATOhoz. A voksok több mint 99 százalékának összesítése után kiadott eredmények szerint a N ATOcsatlakozásra a szavazók 66,02 százaléka mondott igent, míg az európai uniós tagság elsöprõ, 89,61 százalékos támogatottságot kapott. A NATO ellen szavazók aránya 33,98, míg az uniós tagságot elvetõk tábora mindössze 10,39 százalékos volt. A központi választási bizottság adatai szerint a választási részvétel közel 60 százalék volt. A hivatalos végeredményeket április 1jén teszik közzé. Anton Rop miniszterelnök elsõ nyilatkozatában kijelentette: a döntés új fejezetet nyit Szlovénia történelmében, és azt jelenti, hogy az ország nagyobb biztonságot és stabilitást, gyorsabb gazdasági fejlõdést fog élvezni. George Robertson NATOfõtitkár közleményben üdvözölte a népszavazás eredményét. Pat Cox, az Európai Parlament elnöke pedig kijelentette, hogy "Sz lovénia elõtt megnyílt az Európai Unió nagy demokratikus családjába vezetõ út". Az Unióhoz 2004ben csatlakozó tíz ország közül elsõként Máltán tartottak népszavazást az uniós tagságról. A véleménynyilvánító referendumon az igen szavazatok 53,5 százalék kal gyõztek. A tagjelöltek közül legközelebb - április 12én - Magyarországon lesz ügydöntõ népszavazás az uniós csatlakozásról. vissza Egység és megosztottság [20030324] Nem semmi mutatvánnyal rukkolt elő az Európai Unió az iraki válság ügyében: előadta, hogy miként eshet szét egyik pillanatról a másikra az újraegyesülő kontinens. Az időzített bomba – valljuk be – a tavaly júniusi sevillai állam- és kormányfői találkozó ót a ketyegett; az uniós vezetők akkor kezdték el a vitát a közös álláspont kialakítása érdekében. Azóta sokszor és sokféleképpen dűlőre juthattak volna, ha valóban közös az akarat az együttes külpolitika kialakítására – és főleg gyakorlására. Ám valamiért – úgy tűnik – eddig sohasem volt eltökélt a szándék. Igaz, a mostani brüsszeli csúcson megszületett a közös állásfoglalás, de a szavak és a tettek között tátongó szakadék felszámolása érdekében még mindig kevés történt. Az is igaz, hogy a tanácskozást ered etileg nem
