Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-24
feladatra”: közvetítői vagy postási szerepre kaptunk ajánlatot. Nyilván nem erről van szó. Arról viszont már inká bb, hogy a Temze és a Szajna partján egyaránt észrevették azt a szerény kiegyensúlyozó szerepet, amit Medgyessyék az iraki válság kirobbanása óta igyekeznek betölteni. Alighanem ennek méltánylásaképpen merülhet fel most bizonyos jószolgálati misszió – talá n csak kósza – ötlete. Ezt a felvetést Medgyessyéknek nem illene elereszteniük a fülük mellet. Mert bármilyen kockázatosnak tűnhet is számukra egy ilyen feladat, ha a jelenlegi viszontagságos feltételek között akárcsak a legcsekélyebb hasznot is hajthatja a transzatlanti viszonyrendszerben, már megérné mindenkinek a fáradság. De még ha eddig nem is jut el a dolog, a brüszszeli találkozókból Medgyessy nyilvánvalóan leszűrheti a tanulságot, hogy az euroatlanti partnerek méltányolják, ha egy olyan csekély súl yú állam, mint Magyarország egy bonyolult világpolitikai játszmában az empátia, az alkalmazkodás és a segítőkészség politikáját választja. E tekintetben egyébként a magyar külpolitika a legutóbbi napokban tett félreérthető lépéseket. Így például Medgyessy ék mintha kezdenének visszavenni valamit a „háborús koalíciót” támogató retorikájukból, és újabban mintha a kelleténél többet bizonygatnák „békepártiságukat”, mint szolidaritásukat a Szaddám lefegyverzésére irányuló akcióval. Elismerjük: kényes tétek forog nak kockán, adott esetben nem lehet könnyű a kellő mérték megtalálása – de azért rendezőelvként még így is el lehet fogadni: Amerika teljes szövetségesi jóindulatának megtartása most sokkal fontosabb a kormány számára, mint a demagógiától a legkevésbé sem mentes orbáni vádak belpolitikai indíttatású leszerelése. Annál inkább, mert a volt magyar kormányfő Irak ügyében éppen eddigi leglátványosabb külpolitikai mélyrepülését mutatja be országnakvilágnak. Orbán Irakérvanyaga ugyanis alig különbözik valamit T hürmer Gyuláétól vagy Csurka Istvánétól, ezért aztán a legjobb úton halad, hogy még utolsó atlantista barátai, Aznar és Berlusconi is elidegenedjenek tőle. Meglepő egyébként, hogy a Medgyessykormány iránti elvakultságában – és persze attól a szándéktól ve zérelve, hogy minél nagyobbat üssön az utódokon – a fideszes vezérkar milyen gyanútlanul sétált bele a masszív Amerika- és Izraelellenesség csapdájába, ami akár már rövid távon is szalonképtelen vállalkozás lehet részükről. Orbánék ráadásul lebecsülik a k özvélemény ítélőképességét, amikor olyasmivel hozakodnak elő, hogy Medgyessyék az amerikaiak „csizmapucoló csatlósai”, hazánk pedig hadviselő fél lett egy „törvénytelen háborúban”. Orbán és környezete olyan ponthoz érkezett Irak ügyében, amikor már csak ha jszál választja el őket attól, hogy huzamosan kiírják magukat az euroatlanti politikusok köréből. Más kérdés, hogy ebben az önsorsrontásban nem minden szövetséges követi a Fideszt. Vagyis Orbán barátainak száma nemcsak külföldön, itthon is megcsappanhat. vissza Szlovén igen a NATOra és az EUra Megmozgatta a szlovénokat tegnap a lehetőség, hogy végre maguk dönthettek arról, milyen nemzetközi szervezetekben kívánják tagként látni hazájukat. A hűvös, de napos időben a szavaz ásra jogosultak nagy többsége elvándorolt a szavazóhelyiségekbe, hogy leadja voksát az EU- és a NATOtagság mellett vagy ellen. A többség mindkét esetben a belépést támogatta . Úgy tűnik, működött a kampányszlogen: Otthon az EUban, biztonságban a NATOban . Az uniós tagság népszerűsége a közvéleménykutatások szerint az idén már elérte a 62 százalékot, miközben az ellenzők tábora mindössze 15 százalékot tett ki. Az első eredmények most elsöprő támogatottságról tettek tanúbizonyságot. Az 1,8 millió lakosú Sz lovénia csak 1991ben nyerte el függetlenségét, miután kivált Jugoszláviából. Az uniós tagság népszerűsége abból ered, hogy a helyét politikailag is megszilárdíthatja délnyugati szomszédunk NyugatEurópában. Ebből a szempontból előnyös lehetne a NATOtags ág is, és egyúttal biztonságot adhatna a Zoran Djindjic meggyilkolása után Szerbia és a térség destabilizálódásától félőknek. Néhány hete a NATOtagságot még a lakosság 5559 százaléka támogatta, de az iraki háború kitörése után ez a szám 51 százalékra ese tt vissza. A háborút a szlovének 80 százaléka ellenzi, ezért a kormány a szavazás sikertelenségétől tartva elutasította, hogy még a légtérhasználatot is engedélyezze. A taktika működött például a Reutersnek nyilatkozó Vera Vukasovicnál. A 75 éves nyugdíja s gyógyszerészt sikerült meggyőzni arról, hogy biztonságosabb a NATOn belül, mint kívül lenni. "Az iraki háború sem
