Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-20
volt titkosszolgálati vezetők is, szökésbe n vannak. A kormány éjszakai közleménye arról szól, hogy a gyilkosok nem véletlenül választották épp ezt a napot, hiszen szerdára a kormány nagy letartóztatásokat tervezett. A lefogottak között lett volna Milorad Lukovic "Legija", Dusan Spasojevic "Siptar" , Mile Lukovic "Kum", Dejan Milenkovic "Bagzi" és még sokan mások. De az egyik nyugtalanító kérdést követi a másik. Hogyan történhetett meg, hogy előzőleg szabadon engedték Bagzit? Hogyan lehetséges, hogy pár héttel ezelőtt Dusan Mihajlovic, Szerbia belügy minisztere még úgy beszélt Milorad Lukovicról mint törvénytisztelő mintapolgárról? Egyébként is, Legija a vörössapkások, vagyis a különleges belügyi egységek parancsnoka, az október 5i események csillaga és vasökle volt, akivel Djindjic személyes kapcsola tot tartott fenn. Zoran Djindjic holtteste még ki sem hűlt, Szerbiának szembe kell néznie önmagával, saját közelmúltjával. A tragikus órában kiderül, hogy a kép drámai. Kudarcba fulladt a "vértelen októberi forradalom". Vojin Dimitrijevic, a nemzetközi j og elismert professzora, a milosevici rendszer szívós ellenfele, aki eddigi megnyilvánulásaiban rendszerint a legbölcsebb utakat javasolta, rezignáltan kijelentette, hogy először gondol az országból való végleges távozásra. Djindjic meggyilkolása után nyil vánvalóvá válik, hogy Szerbia vagyvagy helyzetbe került. Vagy győz a jogot, az emberi méltóságot tisztelő állam, vagy a jogtipró, a politikai alvilági sovinizmusra támaszkodó maffiaállam kerekedik felül, amely Szerbiát hosszú időre Európa sebhelyévé teszi . Vagy az egyik Szerbia kerekedik felül, vagy a másik. Középút nincs De szétválasztani ezt a két Szerbiát rettenetesen nehéz, majdnem lehetetlen. A kérdésre, hogy miért van szükség rendkívüli állapotra a zimonyi klán leleplezése és felszámolása érdekéb en, Covic kormányfőhelyettes azt felelete, hogy ez lehetővé teszi a hadsereg bevetését az engedetlen rendőrségi osztagok ellen. Csak így lehet rendet teremteni a bíróság, a rendőrség, a nyomozó szervek munkájában is. A tragikus órákban a vezető politikusok elismerték, hogy az október 5i fordulatnak nem volt folytatása - a szerbiai változások megfeneklettek. Elismerték azt, amit a független liberális értelmiség már jó ideje a fejükre olvas. Vesna Pesic, a Polgári Szövetség egykori elnöke, Djindjic egyik leg következetesebb, legéleselméjűbb munkatársa szerint hiba csak a zimonyi klánról beszélni, mert mögöttük azok az erők húzódnak meg, amelyek a hadseregben, a rendőrség kötelékében, a titkosszolgálatokban továbbra is hatalommal bírnak. A rákos daganat megbéní totta az államot. Az állami terrorizmus az állam ellen fordult. Szerbiában tömeggyilkosok uralkodtak, és ők uralkodnak október 5e után is, állapította meg keserűen. Vasseprűvel kell őket és cinkosaikat kiseperni. A rendkívüli állapotot addig kell fenntart ani, amíg ez a radikális tisztogatás be nem fejeződik, írta Pesic. Natasa Micic bejelentette, hogy a rendkívüli állapot addig tart, amíg a tettesek kézre nem kerülnek - ez a legszerényebb becslések szerint is április vége lehet. Vagy ennél is később. A pol itikusok Djindjic temetésén megesküdtek: nem nyugszanak, amíg a tettesek szabadlábon vannak. Szerbia kafkai helyzetbe került: mivel elmosódott az államhatalom és a félkatonai magánerőszakszervezetek közötti határvonal, az államnak meg kell küzdenie önmaga láthatatlan részeivel is. Hága árnyékában Ám ez a történet nem valami egyszerű maffiahistória. A politikai gyilkosság hátterében a szerbiai társadalom megosztottsága bontakozik ki. A merénylet a legválságosabb pillanatban történt. Nemrég bomlott fel v égérvényesen Jugoszlávia; Szerbia és Montenegró új típusú államszövetségét a minap hozták tető alá, és Szerbia végre nekiláthatna új alkotmánya megírásának. De az új állam intézményei még nem működnek, és nem tudnak azonnal reagálni. A szerbiai parlament s zétzilálódott. Milan Milutinovicnak, az előző köztársasági elnöknek a hágai bíróság előtt kell felelnie tetteiért. Az új köztársasági elnököt nem sikerült megválasztani, e posztot - átmenetileg - a parlament elnöke, Natasa Micic tölti be. A tavalyi szerbia i elnökválasztáson a reformerők képviseletében Miroljub Labus indult - de mivel Djindjic Demokrata Pártja (DS) felemás módon támogatta a technokrata közgazdászt, a választások az első alkalommal az alacsony részvétel miatt kudarcba fulladtak. Labus kiszáll t, és új pártot alakított. A megismételt választásokon már csak két jobboldali jelölt versengett: a szélsőséges Vojislav Seselj és a "mérsékelt" Kostunica. Nagyobb esélye Kostunicának lett volna: Djindjic ezért, ha nyíltan nem is, de a sorok között bojkott ra biztatott. A
