Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-19
Színesedik az erdélyi ma gyarság politikai palettája, vagy egyéni ambíciók miatt éppenséggel veszélybe kerülhet a romániai magyar kisebbség politikai képviselete? Sokak szerint a közeljövőben Erdélyben minden lehetséges, és annak az ellenkezője is. Sok az őszinte bírálat, bár n incs valós alapja Dan Pavel, a neves román politológus szerint a romániai magyar belső ellenzékben két fontosabb irányzat körvonalazódik. Az első hívei az RMDSZszel szembeni alternatív szervezet létrehozásában gondolkodnak, ám ez zavarná mindkét alakula t esélyeit, beszűkítené lehetőségeit. A másik csoporthoz tartozók elégedetlenek ugyan az RMDSZ politizálásával, és természetszerűen személyes és csoportambíciók is fűtik őket, de nem akarják megbontani az egységet. Ők ésszerű megfontolásokból nem viszik tö résre a dolgot. A vezetést önkényességgel, antidemokratikus eljárásokkal, a pluralizmus mellőzésével vádolják, és abban bíznak, hogy sikerül pluralista, demokratikus szervezetté változtatni az RMDSZt. A politológusnak alkalma volt tapasztalni, hogy igen sok magyar őszintén hiszi, egyeduralmi törekvés érvényesül az RMDSZben, még akkor is, ha ez valójában nem éppen így van. Markó ugyanis nem tiltotta meg senkinek, hogy alternatív jelöltet indítson az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán. Ilyen jelölt azonban az alacsony támogatottság miatt nem volt. Sokan kritizálják az RMDSZt bizonyos politikai gesztusok miatt. 1996 – 2000 között például részt vett a kormánykoalícióban, azt követően pedig együttműködési megállapodásokat írt alá a szociáldemokratákkal. Azáltal , hogy az RMDSZ korrektül jár el és tiszteletben tartja a kétoldalú szerződést, nemegyszer antidemokratikus törvények támogatására kényszerül. Az RMDSZen belüli változásokat a szatmárnémeti kongresszus bizonytalan időre elhalasztotta, az RMDSZ vezetőinek helyzete most megszilárdult. Másfelől számolni kell a Tőkéstényezővel is. Ameddig a Reform Mozgalom megmarad az RMDSZ keretében, a politológus szerint föltétlenül pozitív jelenségnek mondható. Ha az RMDSZ erős, akkor nem fenyegetheti veszély, nem kell at tól tartania, hogy soraiban vannak olyanok, akik más eszméket hirdetnek. A kiválás azonban mindenképpen veszélyeztetheti az RMDSZ sikerét az általános választásokon, és így egyik félnek sem használna. A kolozsvári Farkas utcai református templomban a T őkés László kezdeményezésére összehívott márciusi fórumon a hét végén mintegy ezer résztvevő jelenlétében döntöttek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzata kezdeményező testületének megalakításáról. A 31 tagú tanácsban 19 tagot választottak meg; közöttük ott van az önmagát Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ)platformként feloszlató Reform Tömörülés volt elnöke, Toró T. Tibor, illetve a helyébe létrejött Reform Mozgalom elnöke, Szilágyi Zsolt is. Mellettük az RMDSZ más törvényhozási képviselői is bekerültek a testületbe, amelybe további 12 tagot a későbbiekben jelölnek. A résztvevők több határozatot is elfogadtak, így a kedvezménytörvény maradéktalan és módosítások nélküli alkalmazásának, a k ettős állampolgárság bevezetésének szorgalmazásáról, erdélyi magyar nemzeti és egyházi figyelőszolgálat létrehozásáról. Erdély egész területére kiterjedő fórumsorozatot indítanak, a következő rendezvényt Székelyudvarhelyen tartják, ahol megalakulhatna a Ma gyar Nemzeti Tanács létrehozását kezdeményező testület is. A marosvásárhelyi kongresszusán megalakult Reform Mozgalom elnökét, Szilágyi Zsoltot egyhangúlag választották meg. Szilágyi az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője. Az új elnök felkérte előd jét, Toró T. Tibort, hogy a közösségi politizálás minél átfogóbb támogatása érdekében kezdjen tárgyalásokat mindenekelőtt az RMDSZen belül. Szász Jenőt, Udvarhely polgármesterét pedig arra kérte, minél szélesebb körben szervezzék meg a mozgalom helyi csop ortjait. Az RMDSZen kívüli erdélyi magyar politikai élet egyelőre nehezen értelmezhető. Polgári körök alakulgatnak a tömbmagyarság szélein, például Maros megyében, másrészt az újonnan létrejött Reform Mozgalom is azt állítja magáról, hogy "alulról építke zik”. Úgy látszik, a székelység igencsak berzenkedik az erdélyi magyar egypártrendszertől. Ugyanakkor az is biztos, hogy a magyar ellenzék soraiban léteznek merészen álmodó, tehetségesen tervező politikusok, de a mindennapi aprómunkát vállaló, stratégiát, taktikát kidolgozó, építő egyéniségek ha vannak is, egyelőre titkolják képességeiket. Az erdélyi magyarság két prominense egészen különbözően értékeli a kialakult helyzetet.
