Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-19
Markó Béla, az RMDSZ elnöke: Az RMDSZ egyik platformja, a Reform Tömörülés már r égóta válságban van. Illúziókat tápláltak azzal kapcsolatosan, hogy az RMDSZben az addiginál sokkal nagyobb befolyásra tehetnek szert. Látniuk kellett, hogy ez nem valósul meg. Egyesek az RMDSZen belül politizálnának, mások kiválnának. Akik továbbra is a z RMDSZen belül maradnak, egyben létrehoznak egy RMDSZen kívüli mozgalmat is, vagyis: kint is lesznek, meg bent is. A legszomorúbb az, hogy a kollégák semmiféle alternatívát nem adnak. Programot vártam volna tőlük, de ilyet nem mutattak fel. Tiltakoznak, bírálnak, támadnak minket, de mindmáig nem tudják megmondani, melyik az a másik út, amelyet választanunk kellene a mostani helyett. Vagyis ahe lyett, hogy próbálunk a romániai politikai életen belül minél nagyobb tekintélyre szert tenni, csak személyi ambíciókat, szertefoszlott illúziókat, önös érdekeket látok, amelyek veszélybe sodorhatják a romániai magyarság egységes politikai képviseletét. Be hozzák az erdélyi magyarság soraiba is a magyarországi ellentéteket, amire itt semmi szükség nincs. Tőkés László püspök: Miután az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán olyan alapszabályzatmódosításokat fogadott el, amelyek szövetségből párttá alakították át, beszűkült a platformok mozgástere, tovább gyengült az RMDSZ pluralista jellege. A Reform Tömörülés felismerte, a politikai versenypártként működő RMDSZben nem sok babér terem számára, és mivel meg akar felelni a válságos romániai közélet kihívásainak, marosvásárhelyi kongresszusán szélesre tárta kapuját a magyar kistársadalom előtt. Platformból átalaku lt tehát nemzetiliberális keresztyén beállítottságú mozgalommá, amelyben nemcsak egy szűk politikai elitnek van helye, hanem tagjává válhat bármely RMDSZen kívüli vagy belüli személy. Miközben a hivatalos RMDSZ egyre inkább beszűkül, politikailag egyszín űvé válik, megmerevedik, a Reform Tömörülés kitárja kapuját, és rugalmasan átalakul. Közös halmazuk az a tagság, amely az RMDSZen belül marad, és a Reform Mozgalomba is belép. A Reform Mozgalom kongresszusán már kinyilvánították, hogy tiszteletbeli elnök üknek tartanak. Ezt én természetesen inkább szimbolikus gesztusnak tekintem. A határon túli magyarok politikai mozgalmai másutt inkább koncentrálódnak Szlovákiában sokból kevés maradt – A szlovákiai magyar pártstruktúra ellentétes előjelű, mint a román iai magyar. Az 1989es bársonyos forradalom után három magyar párt jött létre: az A. Nagy László vezette liberális Független Magyar Kezdeményezés, amely később Magyar Polgári Párttá (MPP) alakult, s kezdetektől fogva a szlovák reformpártokkal való szűkebb együttműködést preferálta. A Duray Miklós nevével fémjelzett Együttélés Politikai Mozgalom a kezdetekben az összes csehszlovákiai kisebbség pártjaként határozta meg magát, ám később csak a magyar kisebbség képviselője lett. Az Együttélés a Bugár Béla veze tte Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal (MKDM) alkotott koalíciót, politikai nézeteik többnyire különböztek az MPPétől. Az 1998as választások előtt Vladimír Meciar, akkori kormányfő szigorította meg úgy a párttörvényt, hogy a kisebb mozgalmakat kiszor íthassa a parlamentből. Az 1994 óta koalícióban induló három magyar párt egyesülni kényszerült. A prímet az MKDM vitte, az MPPhez közelálló politikusok kerültek leginkább állami tisztségekbe, az Együttélés pedig háttérbe szorult. Vajdaság: pártszaporodá s csekély eredménnyel – Nem sokkal a szerbiai többpártrendszer meghirdetése után, 1989ben alakult meg a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), az elsô magyar szervezet. Az 1990es szerbiai parlamenti választásokon a VMDK jelöltjei 130 ezer voks ot kaptak (a 350400 ezres magyar közösségben), ami nyolc mandátumot biztosított nekik a köztársasági törvényhozásban. A kezdetben egységes sze rvezet vezetőségében azonban idővel megszaporodtak a nézeteltérések (főleg az úgynevezett perszonális autonómia megvalósíthatósága tekintetében), majd az 1994 júniusában tartott zentai közgyűlésen a Kasza József szabadkai polgármester vezette, „teljesítmén yorientált politizálást” hirdető csoport kivált, és Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) néven új szervezetet hozott létre. A VMDK tovább „osztódott”: a közösség első elnöke, Ágoston András megalakította Vajdasági Magyar Demokrata Pártot (VMDP), Páll Sándor p edig a „maradék” VMDK élére állt. A VMSZ a következő évben szintén párttá alakult át. Létrejött a Berecz József vezette Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom (VMPM), majd két keresztény előjelű tömörülés is. Az 1996os választásokon már hat magyar párt indult , közülük a VMSZ aratta a legnagyobb sikert, 51 ezer voksot seperve be, kétszer annyit,
