Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-19
A magyarországi kisebbségi jogokról szólva az ombudsman úgy nyilatkozott, hogy nem a jogintézményekkel, hanem a szabályozás minőségével van baj; noha számos kér dést rendeznek a jogszabályok, a "a rendelkezések megvalósulása nem EUkonform". Kaltenbach Jenő hozzátette, hogy éves jelentéseiben rendre felhívja a törvényhozók figyelmét ere a problémára. vissza BP0458 4 230 MTIk1164 Szerbia - Zoran Zivkovic az új miniszterelnök (LD:13.00H) kod: kormány/BELP fk: SZERBIA ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2003. március 18., kedd (MTI) - A szerb parlament kedden megválasztotta a köztársaság új kormány át, élén Zoran Zivkoviccsal, aki a múlt héten meggyilkolt Zoran Djindjic helyébe lépett. Az új miniszterelnök a Djindjic vezette Demokrata Pártnak (DS) az alelnöke, korábban jugoszláv belügyminiszter volt. A parlament 128 szavazattal száz ellenébe n - három tartózkodás mellett - választotta meg az új kabinetet. Az ellenzék - beleértve a Szerbiai Demokrata Pártot (DSS) - nemmel szavazott. Az új kormányban az eddigihez képest - a kormányfő személyén túl - annyi változás történt, hogy hatodik miniszter elnökhelyettesnek választották meg Cedomir Jovanovic, aki szintén alelnöke a DSnek. Az ellenzéki pártok szónokai azt hangoztatták, hogy Szerbiának az eddigihez képest más kormányra van szüksége. Dejan Mihajlovic, a DSS frakcióvezetője követelte a ren dkívüli állapot feloldását. Szerinte a régiúj kormány cselekedeteinek "beláthatatlan következményei lesznek a polgárokra és az országra nézve". Hasonló érveket sorakoztattak fel a szerbiai szocialisták és radikálisok. Arra figyelmeztettek, hogy a rendkívü li állapot a diktatúrához vezett, mert "csak a kormány hangja hallatszik". Zoran Zivkovic parlamenti beszédében elutasította az ellenzék vádjait. Bejelentette, hogy kormánya folytatni fogja a két éve, Zoran Djindjiccsel az élén megalakult kormány munká ját. Közölte: nem örül annak, hogy elfoglalja a kormányfői széket, de megpróbálja legalább részben bepótolni a Djindjic távozása miatti veszteséget. "Folytatni fogjuk azt, amit két éve megkezdtünk" - szögezte le Zivkovic. A politikus kormánya legelső c éljai között említette a szervezett bűnözés elleni harcot, az új köztársasági alkotmány meghozatalát, az általános politikai stabilitás megteremtését, a szerbiamontenegrói államközösség intézményeinek kiépítését, a reformok és a privatizáció folytatását, a külföldi tőkebevonást lehetővé tevő jogszabályok meghozatalát és a koszovói kérdések megoldását. A kormányfő szerint folytatódik a hajsza a kormányfő elleni merénylet megszervezésével és elkövetésével vádolt zimonyi bűnbanda ellen, s eddig közel 800 főt állítottak elő. Zivkovic felszólította politikustársait, járuljanak hozzá a politikai stabilitás megteremtéséhez. Szerinte Djindjic meggyilkolása nem csupán maffialeszámolás volt, a bűncselekménynek politikai háttere volt. Slobodan Orlic, a s zerbiai Szociáldemokrata Párt társelnöke ennél keményebben fogalmazott. Politikai gyilkosságnak nevezte a Djindjic elleni merényletet, s azt mondta, hogy a Szerb Radikális Párt, illetve a hírhedt háborús haramia, az Arkan által alapított Szerb Egység Pártj a padsoraiban ülnek azok, akik "politikailag ösztönözték" a gyilkosságot, mert hónapokon át "véres tavaszról" beszéltek. Orlic reményét fejezte ki, hogy a belügyminisztérium megvizsgálja e két párt múltbeli tevékenységét. vissza Erdély: reform vagy felmorzsolódás? Magyar Hírlap 2003. március 19. Ma még senki nem tudja biztosan, hogy éppen a demokrácia térnyerését tapasztalhatjuke az erdélyi magyarság politikai képviseletében, vagy éppenséggel tragikusan felaprózódik a leg nagyobb kisebbség. Szakértők szerint egy erős RMDSZnek nem árthat sem a belső ellenzék, sem az alternatív mozgalmak léte. Az összeállításunkban megszólaló Markó Béla és Tőkés László homlokegyenest másképpen látják a helyzetet.
