Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-19
központi hivatal jöhetne létre, és hasonlóképp en a magyar minta szerint az állami költségvetésből különítenék el az intézmény céljainak megvalósításához szükséges eszközöket. "A HTMH jó modell" - vélekedett a kormánybiztos, aki úgy látja: a szlovák jogszabály és a magyar kedvezménytörvény nem haso nlítható össze, mert amíg a magyar törvény "beavatkozik egy másik állam joghatóságába, addig a szlováknak csak Szlovákia területén van hatálya." Pontosabban szólva: ott is csak volt, mert az egyéb, kapcsolódó törvények módosulása miatt időközben a szlovák státustörvény kínálta kedvezmények semmivé váltak, ma már nem érvényesíthetők. Nem szólva arról, hogy Szlovákia uniós tagságától kezdődően a határon túli szlovákok anyaországi kedvezményei egyébként is fölöslegesek lesznek, azonnal semmissé kell majd azoka t nyilvánítani. Claude Baláz kifejtése szerint a szlovák jogszabály egyetlen "maradék hatálya" mára már csupán annyi, hogy a más országokban élő és nem szlovák állampolgársággal bíró szlovákok ideiglenes szlovákiai tartózkodásra és szlovákiai munkaváll alásra jogosultak. Ez a rendelkezés is csak az uniós belépés napjáig maradhat meg, hiszen az unión belül már mások diszkriminálásának számítani. A jogszabály kínálta további kedvezmények egyébként is eleve "deklaratív jellegűek", hiszen az anyaországi tanulás jogát és az ösztöndíjat a törvény a határon túli szlovákok külön kedvezményeként kínálja ugyan, de a valóság az, hogy ez a lehetőség bármelyik külföldi személynek kijár. A másik példa: igaz, hogy a külföldi szlovákok Szlovákiában ingatlanvásárlási joggal bírnak, csak éppen a szlovák devizatörvény idevágó rendelkezései miatt ez a jog se több, se kevesebb a nem szlovák gyökerű külföldikre vonatkozó szlovákiai jogoknál. Hasonlóképpen nem érvényesíthetők a törvény kínálta utazási kedvezmények, mert idő közben a tömegközlekedést magánosították: ugyan ki adná fél áron a menetjegyetjegyet bárkinek is azért, mert ő határon túli szlovák? A határon túli szlovák igazolványt hat év alatt mindössze kilencezer ember váltotta ki, jóllehet a kormánybiztos adatai szerint szerte a világban két és félmillió szlovák él, akiket az anyaországuk kormánya közvetlenül nem, csak pályázati eszközökkel - az idén ötmillió koronát meghaladó összegből - támogat, míg Baláz adatai szerint a magyar kormány ebben az évben is nyolcm illiárd forintnál magasabb összeget szentel a határon túli magyaroknak, és további 471 millió forint költségvetési pénzben részesíti a 96 munkatársat foglalkoztató Határon Túli Magyarok Hivatalát. vissza BP0037 4 130 MTIb1023 EU/Kisebbségi jogok az unióban (Press) kod: nemzetiség/eu/NKSZ/BELP fk: HU ld: Budapest, 2003. március 19., szerda (MTIPressEU) - Az Európai Unión belül nincs hagyományos értelemben vett kisebbségi jogvédelem, ugyanakkor számo s rendelkezés szabályozza közvetve ezt a területet. Erről Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman nyilatkozott az MTInek. - Ennek egyik oka a szubszidiaritás elve, illetve a túlzott centralizáció elutasítása - tette hozzá a nemzeti és etnikai kisebbs égi jogok országgyűlési biztosa. Utalt arra, mindez azonban nem jelenti, hogy ne lenne uniós szinten kisebbségi relevanciájú ügy. Mint mondta: ezek a rendelkezések általában az egyenlő bánásmóddal, az etnikai egyenjogúsággal és sokszínűséggel, vagy a diszkrimináció tilalmának témájával foglalkozó szabályokban jelennek meg. Kaltenbach Jenő szerint valószínű, hogy a folyamatosan alakuló Európai Unióban napirendre kerül ez a kérdés. Megemlítette, hogy az uniós konventben éppen a magyar ellenzék képviselője vetette fel egy kisebbségi struktúra kialakításának szükségességét, a kormány és a koalíciós pártok képviselője pedig nem zárkózott el a javaslattól. Hozzátette: egy három évvel ezelőtt elfogadott, az etnikai egyenlőségről szóló irányelv a lapján éppen most alakulnak ki számos tagállamában a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához hasonló intézmények. Kaltenbach Jenő közlése szerint az EUtagállamok közül Belgiumban kormányszerv, NagyBritanniában egy törvény által l étrehozott bizottság, míg Svédországban külön ombudsman foglalkozik a kisebbségek ügyeivel.
