Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-05
eddiginél több pénzt ígért a határon túli kisebbségeknek – nagy kérdés persze, mit szólnak ehhez például az anyaországi adófizetők? Magának a kilátásba helyezett támogatási rendszernek a koncepciója sem tetszik még igazán kiérleltnek. De ennél is sokkal nagyobb baj, hogy a státustörvény módosítása változatlanul késik. E helyzetből a Fidesz érthető módon igyekszik politikai hasznot kisajtolni. Németh Zsolt például Szatmárnémetiben is a meghazudtolás veszélye nélkül vádolhatta a mostani k ormányt a kedvezménytörvény szűkítésével, sőt egyfajta „antistátustörvény” kidolgozásával. A körülményeket figyelembe véve nyilvánvalóan utóvédharcnak látszik ez; vízióira azonban nyilván mindaddig lesz kisebbségi vevő, amíg az általa mondottak ellenkezőj e feketénfehéren nem cáfolható. Vagyis: minimum a státustörvény módosításáig. Mindenesetre érdekes fejlemény, hogy ma már kisebbségi közegben sem tetszik fából vaskarikának egy Európának és a határon túli magyarságnak egyaránt tetsző kedvezménytörvény meg alkotása. Nem kis eredmény, hogy legalább eddig eljutottunk. vissza BP0248 4 160 MTIb1122 Kedvezménytörvény - történelmi keresztény egyházak kod: egyház/VALL fk: HU ld: Budapest, 2003. február 4., kedd (MTI) - A katolikus , a református és az evangélikus egyház közös nyilatkozatban kérte a "nép felelős vezetőitől", hogy őrizzék meg a kedvezménytörvény eredeti célkitűzéseit. A Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökpüspöke által jegyzett nyilatkozatot kedden juttatták el az MTIhez. A Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetői felhívják "népünk felelős vezetőinek" figyelmét arra, hogy a határokon kívül élő magyarság érdekeinek képviseletét tekintsék kötelességüknek, és igyekezzenek Magyarországhoz való szorosabb kötődésüket előmozdítani. A három egyházi vezető véleménye szerint "a szomszédos országok nemzeti szuverenitásának tiszteletben tartása mellett kötelességünk magyar honfitársaink segítése". Utalnak arra, hogy az Európai Unió alaptörvényei elismerik a nemzeti identitás megő rzésének fontosságát. Megjegyzik: a nemzetek többsége külön odafigyeléssel igyekszik törődni mindazokkal, akiket saját magukhoz tartozónak ismer el, akkor is, ha ezek az emberek az államhatárokon kívül élnek. A velük való kapcsolatok folyamatos erősít ését ugyanis mindenkori feladatuknak tekintik - foglaltak állást az egyházi vezetők. A katolikus, a református és az evangélikus vallási közösség vezetői emlékeztetnek: a kedvezménytörvény életbe lépésekor, egy esztendővel ezelőtt örömüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a határon túli magyarság szorosabban kötődhet a magyar nemzethez és élvezheti az anyaország által nyújtott előnyöket. vissza Immár nem Jugoszlávia a szomszédunk Meghalt Jugoszlávia, éljen Sz erbia és Montenegró! A szövetségi parlament tegnap tárgyalt az új állam alapokmányáról, s lapzártakor már a kihirdetés ünnepélyes aktusára készültek. Az ellenzék azzal vádolta a demokratikus hatalmat, hogy a Nyugat diktátumát követve szétzúzta a szövetségi köztársaságot. A jugoszláv szövetségi parlament felsőháza nagy többséggel fogadta el az új szerb – montenegrói államközösség alkotmányos alapokmányát. Az alsóházra vár, hogy ünnepélyesen kimondja a Szerbia és Montenegró nevű államközösség megalakulását. A nehéz kompromiss zumok árán született alkotmányos okirat fogyatékosságaira utalva Dragoljub Micunovic szövetségi házelnök azt mondta: ha a két tagköztársaság igenli a közös államot, akkor kiküszöbölhetik a hibákat, ha nem, akkor "a világ legjobb alkotmánya sem akadályozhat ja meg a különválást”. Mégis azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a közös állam megmarad, és ezzel befejeződik a
