Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-01
a megválasztott elektorok kevesebb mint fele vett részt, így az elektorok gyűlése ekkor már nem volt határozatképes”. Az eddigi választások során az OVB azt az álláspontot képviselte, hogy az országos kisebbségi választások érvényességéhez elegendő, ha az elektorok a gyűlés kezdetén határozatképes arányban megjelennek és regisztráltatják magukat. A Legfelsőbb Bíróság mostani döntése után az OVB legutóbbi ülésén annyiban módosította a korábbi jogértelmezését, hogy az elektoroknak nemcsak a gyűlés kezdetén, hanem folyamatosan, így az új testület megválasztásakor is határozatképes arányban jelen kell lenniük. A Legfelsőbb Bíróság végzéséhez képest azonban fontos különbség, hogy az OVB szerint a leadott szavazatok számának nem kell feltétlenül elérnie a határo zatképességhez szükséges ötvenszázalékos arányt. A Legfelsőbb Bíróság és az OVB álláspontjának ismeretében is kérdéses maradt tehát, hogy mikor számít érvényesnek egy országos kisebbségi választás. Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa lapunknak elmondta, hogy vita esetén elméletileg a Legfelsőbb Bíróság döntése az irányadó, de ebből még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Hiszen a Legfelsőbb Bíróság 2003as végzése is ellentmond az 1995ösnek. A kisebbségi ombudsman szerin t a törvényi rendelkezéseknek inkább az Országos Választási Bizottság állásfoglalása felel meg. Kaltenbach Jenő hozzátette: semmi esetre sem használ a jogbiztonságnak, ha a kisebbségek eltérő, esetenként ellentétes jogi instrukciókat kapnak a hivatalos fór umoktól országos testületek megválasztásának szabályairól. Heizer Antal, a kisebbségi hivatal elnöke úgy látja, hogy továbbra is tisztázatlan az országos kisebbségi önkormányzatok létrehozását meghatározó jogi helyzet. Heizer szerint akkor lenne világosab b a kép, ha a Legfelsőbb Bíróság – egy újabb vitatott voksolás esetén – ismét döntést hoz a kisebbségi választásokról. Lomnici Zoltán nem lát ellentmondást a Legfelsőbb Bíróságnak és az Országos Választási Bizottságnak az országos kisebbségi önkormányzat ok megválasztását érintő döntései között. A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke erről a Nógrád megyei Balassagyarmaton beszélt pénteki sajtótájékoztatóján. Az MTI híradása szerint Lomnici azzal érvelt: a Legfelsőbb Bíróság nem a szavazatok száma, hanem a határozatképtelenség alapján nyilvánította érvénytelennek a január 11i cigány önkormányzati választást. vissza Több pénzt kap a határon túli magyar oktatás Népszabadság • 2003. február 1. Má sfélszeresére nő a határon túli magyar oktatásüggyel és infrastruktúrájának megerősítésével, fejlesztésével foglalkozó Apáczai Közalapítvány támogatása: a tavalyi 880 millió forint után az idén 1,2 milliárd forintból gazdálkodhat a szervezet. Hiller István , az oktatási tárca politika államtitkára ezt ma jelenti be Szatmárnémetiben az RMDSZ kongresszusán. – A közalapítvány támogatásának növelése egyértelműen jelzi a kormány elkötelezettségét a határon túli magyar oktatás iránt – mondta lapunknak Hiller Ist ván. Hozzátette: az 1999ben, még az előző kabinet által létrehozott közalapítvány támogatását az idén három tárca adja öszsze. Az Oktatási Minisztérium 750 millió forinttal járul hozzá a határon túli magyar oktatási intézmények strukturális megerősítéséhe z: az iskolaépületek befejezéséhez, illetve rekonstrukciójához. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 250 millió forinttal támogatja a határon túli magyar felnőttképzést, az informatikai tárca pedig 200 millió forinttal segíti a határon túli magyar oktatási intézmények informatikai eszközökkel történő felszerelését. A határon túli magyar iskoláknak a támogatás elnyeréséhez pályázatot kell benyújtaniuk az Apáczai Közalapítványhoz, amelyet egy helyszíni szemlét követően bírálnak el.
