Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-18
Brüsszelben már kovácsolják az egységet Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és nem az Európai Uniónak kell eldöntenie, szükség vane az ENSZfegyverzetellenőrök vizsgálatának meghosszabbítására Irakban – vélekedett tegnap Brüsszelben Joschka Fi scher német külügyminiszter. A tizenötök külügyminisztereinek – az esti rendkívüli csúcstalálkozót előkészítő – tanácskozása utáni sajtótájékoztatóján Fischer e kijelentésével azt sejtette, hogy a csúcsról kiadandó közös közlemény nem tartalmaz majd újabb határidőt az ENSZellenőrök munkájára. Irakkal szemben nem lehet kizárni az erőszak alkalmazását, amely azonban csak a végső eszköz lehet; előtte minden más lehetőséget ki kell meríteni – mondta a belga diplomácia irányítója az EU külügyminiszteri tanácsá nak hétfőn kezdődött rendkívüli ülésén. Ezt a tanácskozást követte az EU vezetőinek összejövetele. A tizenötöknek is közös célja Irak leszerelése, amelyet a lehető legrövidebb időn belül kell végrehajtani. Ehhez viszont folytatni kell az ENSZellenőrzések et, mert az ellenőrök legutóbbi jelentése is azt igazolta, hogy ez eredményes módszer – jelentette ki felszólalásában Louis Michel. A belga külügyminiszter kitért "a nyolcak levelére”, arra a közös felhívásra is, amelyben öt EUtagország és három tagjelöl t – köztük Magyarország – állt ki az iraki válságban tanúsítandó transzatlanti szolidaritás mellett. Michel ezt "szerencsétlen kezdeményezésnek” nevezte, de "nem azért, mintha mi nem írhattuk volna alá a levél tartalmát, hanem azért, mert a lépés Európa me gosztottságára utaló jelzést közvetített.” Az Európai Unió leendő tagállamai közül sokan kifogásolták, hogy éppen Németország és Franciaország ellenezte az EUtagjelöltek mai tanácskozáson való részvételét, és csak ma engedik őket, a nagyok tanácskozása mentén és után, véleményt nyilvánítani az úgy nevezett Irakügyben. Az Európai Unió legfőbb problémája az, hogy néhány kulcsfontosságú tagállama – NagyBritannia, Spanyolország, Olaszország – az Egyesült Államok álláspontját támogatja az iraki ügyben. A bajokat fokozza, hogy a tagjelöltek majdnem egy ségesen az említett országokat részesítik támogatásukban. Javier Solana, az EU kül – és biztonságpolitikai főbiztosa eléggé elkeseredetten szemléli az EU megosztottságát. Szerinte mindenki elismeri, hogy a háború az utolsó lehetőség a probléma megoldására, de ugyanakkor azt is sokan állítják, hogy a világ még nem érkezett el ehhez a ponthoz. Az Európai Unió úgy véli, hogy újabb BThatározatra van szükség az Irak elleni háborúhoz, de efféle álláspontot az EU hivatalosan soha nem fogalmazott meg. Kétséges, ho gy ez a folyamat folytatódike, hiszen a délutáni ülésen az EUtagállamok külügyminiszterei ülnek elsőként asztalhoz; meglehet, hogy a később közösen tanácskozó kormányfők már hivatalosan is megfogalmazzák álláspontjukat. A BBC tudósítója úgy véli, hogy ne m lesz közös európai állásfoglalás, mert a főbb tagállamok közül egyikük sem változtatta meg lényegesen álláspontját. Annyi bizonyos, hogy az EU egységesen rögzíti majd: az ENSZnek központi szerepe van a probléma megoldásában. A NATOdöntés után mindene setre rendkívül fontosnak tűnik az, hogy Franciaország – miután onnan kizárta magát a döntési folyamatból – az Európai Unióban sem ragaszkodhat mértékadó álláspontjához. vissza naptemaja@mhirlap.hu Az oldalakat szerkesztette: Fodor György, Szombathy Pál Közreműködött: Nagy Iván Zsolt, Németh Szilárd, Szarka Klára, Sztankóczy András, Újvári Miklós Magyar atlantiság MHálláspont A magyar politikai elitnek sikerült ismét belpolitikai vitává degradálnia egy máshol egyértelműnek tűnő nemzetközi kérdést. Míg ugyanis Prágától Pozsonyon és Bukaresten át Szófiáig megértették, miért is mennének amerikai erők Törökországba, a magyar pártok belevesztek mindenkori belső csatározásaikba.
