Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-18
Pedig a történet viszonylag egyszerűn ek tűnt. Érkezett egy washingtoni kérés, többszöri egyeztetéssel pontosították is azt, ráadásul tegnap reggelre lényegében még a NATO is áldását adta rá, így a képlet letisztult: amerikai katonákat és felszereléseket vinnének megvédeni az Irakkal szomszédo s Törökországot. Ennyivel kellett volna – hatékonyan – foglalkozni. A kormányzat azonban, amely a "belpolitikai feszültségoldásra” hivatkozva parlamenti döntést akart az ügyben – ennek szükségszerűsége távolról sem egyértelmű – megpróbált túlteljesíteni. J avasolt egy másik határozatot is, amely kvázi biankó légtérhasználatot is engedélyezett volna az Irak ellen készülő amerikaiaknak. Feltéve, hogy azok bírnak az ENSZ felhatalmazásával. Tény, utána már engedtek a tiltakozásnak, és elfogadták a fideszes kiegé szítéseket is. Ekkor azonban a jelek szerint már a fő ellenzéki erő látta elérkezettnek a pillanatot a dacoskodásra. Hiába adták szavukat szakértő politikusai, a frakció zátonyra futtatta az egész ügyet, s meghiúsította a gyors parlamenti döntést. Hogy po ntosan miért tették, csak találgatni lehet. Talán korábbi, fennen hangoztatott atlanti elkötelezettségük múlt el, talán a háborúellenes tiltakozások után láttak ebben népszerűségnövelő esélyt, de az sem zárható ki, hogy csak a kormánynak akartak kellemetle n perceket szerezni. Magyarország a NATO egyik leggyengébben teljesítő tagja. Arról híresült el, hogy szóban minden bevállal. Így volt ez legalábbis az előző ciklusban. Azóta az új kormány fogadkozik, teljesít, sőt, amint tegnap kiderült, olykor túl is li citál. Most azonban ez is megakadt. Mindebből Washingtonban vagy Brüsszelben csak annyi látszik, a Törökország védelmére készülő erőknek egyelőre valahol a szintén NATOtag, azaz szövetségesi kötelezettségeit is vállaló Magyarország határain kellene veszte gelniük. Mert ilyen a mi sajátos, belpolitikai szitán szűrt atlantiságunk. vissza BP0464 4 130 MTIb1149 Irak/USA/Magyarország - a budapesti amerikai nagykövet interjúja kod: fegyveres konfliktus/nato/NKSZ/KATO fk: HU/US/IQ ld: Budapest, 2003. február 17., hétfő (MTI) - Az Egyesült Államok budapesti nagykövete szerint nem elkerülhetetlen az Irak elleni háború, még mindig vannak diplomáciai megoldási lehetőségek, de eljött az ideje az iraki tömegpusztító fegyvere k leszerelésének. Nancy Goodman Brinker a Magyar Televízió Este című műsorának vendégeként hétfőn a műsorvezető azon kérdésére, hogy az Egyesült Államok akkor is indíte háborút Irak ellen végső esetben, ha nem kap felhatalmazást az ENSZ Biztonsági Tan ácsától, azt válaszolta: amint azt George Bush amerikai elnök kijelentette, ha Szaddám Huszein iraki elnök nem hajlandó végrehajtani hazája tömegpusztító fegyvereinek leszerelését, akkor az USA mindenképpen tenne valamilyen lépést. A műsorvezető megké rdezte: elképzelhetőe, hogy az Irak ellen tervezett háború megosztja a NATO tagországait. Goodman Brinker szerint ez elképzelhetetlen, mert a tagországok 50 év óta egy családot alkotnak, szövetségesei egymásnak, szükségük van egymásra. Előfordulhate , hogy az Egyesült Államok nemcsak az iraki önkéntesek taszári kiképzési lehetőségét, az országon való átvonulási lehetőséget, légtérhasználatot kér Magyarországtól mint szövetségestől - ahogy ez már megtörtént , hanem esetleg katonákat, harcoló alakulato kat is - kérdezte a műsorvezető. A nagykövet azt válaszolta: soha nem tudhatjuk, hogy mikor mit kell kérnünk a szövetségesektől, de úgy gondolja, hogy Magyarország jó szövetségesként működött eddig együtt az Egyesült Államokkal. Kifejezte meggyőződésé t, hogy Magyarország továbbra is jó szövetséges lesz. Nancy Goodman Brinker kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy mi igaz a következő híresztelésből: a nagykövet asszony hivatali idejének lejárta előtt, sőt már hamarosan távozik posztjáról, és vi sszatér az Egyesült Államokba. vissza Cáfol Milosevic egykori kémfőnöke Népszava 2003. február 18. A jugoszláv katonai kémelhárítás egykori parancsnoka hétfőn Hágában határozottan cáfolta azt a híresztelést, amely szerint ö sszeesküvést szőttek volna 1999ben a francia titkosszolgálat emberei Slobodan Milosevic akkori jugoszláv elnök meggyilkolására. Alekszandar Vasziljevics tábornok hétfőn Milosevic perében tett tanúvallomást a Jugoszláviában elkövetett emberiség elleni bűnt etteket és háborús bűnöket
