Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-14
Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) választ, a most elfogadott változat szerint pedig három tagot az SZKT, egyet a szövetségi elnök és egyet a SZET javasol, és a választást az SZKT és a SZET együttes ülése erősíti meg. Az én jogérzékem szerint már ez sincs rendben, hiszen azok választják ki, erősítik meg a törvényességre felügyelő személyeket, akik fölött a felügyeletet gyakorolni kell – tehát az SZKT és a SZET többségi irányzata gyakorlatilag önmaga fölött gyakoroltat felügyeletet. Ez a megoldás csak akkor volna elfogadható, ha az SZKT és a SZET a szabályzatfelügyelőket (a kisebbségi irányzatokat is döntésközelbe engedő) kétharmados szótöbbséggel választaná meg. Korábban így is volt. Az alapszabályzat 46. cikkelye a módosítást megelőzően még így hangzott: „Az egyszerű határozatokat az SZKT a jelenlévők többségi szavazatával hozza. A sarkalatos határozatok elfogadásához a jelenlévők kétharmados többsége szükséges. ” A cikkely javasolt és a kongresszus által vita nélkül jóváhagyott szövege így alakult: „Az egyszerű határozatokat az SZKT a jelen levő, a sarkalatos határozatokat pedig tagjai összlétszámának többségi szavazatával hozza.” Tiszta beszéd! Az 57. cikkely is új bekezdéssel (573) bővült: „Az együttes ülés (az SZKT és a SZET együttes ülése – B. B.) a két testület összlétszámának egyszerű többségének jelenlétében (fele+1) döntőképes. Az együttes ülés a jelenlévők egyszerű többségével hozza határozatait.” (Ha a m agyartalanságoktól eltekintünk, ez is világos!) A korábbi szöveg kizárta a többségi önkényt. (Erre csak az SZKT összetételének leleményes átalakítása és a belső választások elodázása teremtett lehetőséget.) Mostantól azonban lehetővé vált, hogy a mindenko ri többség kivétel nélkül olyan embereket válogasson ki, akikről feltételezheti, hogy elnézőbbek lesznek vele, mint ellenfeleivel szemben. A felügyelőket az SZKT és a SZET többsége már a kiválasztással lekötelezi, s ha még (az Alapszabályzatban meg nem hat ározott összegű) javadalmazást is biztosít számukra, akkor a függőség teljessé válik. Az effajta „álfelügyelet” lehetőséget teremt arra, hogy az SZKT és a SZET többségi irányzatai lényegében korlátlan (az alapszabályzat és az általános demokratikus elvek á ltal sem korlátozott) ellenőrzést gyakorolhassanak a kisebbségi irányzatok fölött. A szabályzatfelügyelők ugyanis a szabályokat nagy valószínűséggel úgy értelmezik majd, ahogyan az megbízóik érdekeinek leginkább megfelel. (Az alapszabályzat új szövege – am int arra egyik módosítási javaslatával EcksteinKovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke is utalt – egyébként is tág teret ad a különböző értelmezéseknek.) A jelenlegi többség számára azonban a szervezet kézben tartásának ez a szerfelett hatékony módja sem t űnhetett eléggé biztonságosnak. Elvben ugyanis – bármennyire valószínűtlen – előfordulhat, hogy a szabályzatfelügyelőkben föltámad a szakmai önérzet, vagy a szervezeten belüli törvényszegések túllépik az általuk még – ép lélekkel – vállalható mértéket, és úgymond „megbolondulnak”. Az alapszabályzatmódosító javaslatok előrelátó szövegezői ezért két másik vonatkozásban is módosították az alapszabályzatot. Kiiktatták a szabályzatfelügyelők függetlenségét garantáló 82. cikkelyt, mely a magyar alkotmányhoz has onlóan kimondta: „Az SZSZFB határozatai jogerősek, ellenük nem lehet fellebbezni”, s ezt egy új – „sajátosan” demokratikus – bekezdéssel helyettesítették: „Az SZSZFB szabályszerűségi és fegyelmi határozatait jóváhagyás végett (kiemelés tőlem: B. B.) az SZK T következő ülése elé kell terjeszteni. Az értelmezési határozatokról és elvi döntésekről a legközelebbi alkalommal tájékoztatni kell az SZKTt.” Ha ezt a meglehetősen kihagyásos (ámbár a lényeget tekintve mégiscsak félreérthetetlen) szöveget lefordítom ma gyarra, valami ilyesmit jelenthet: Az SZKT az általa elkövetett vétségekre vonatkozó határozatokat önérzetesen – természetesen egyszerű többséggel – viszszautasíthatja („nem hagyja jóvá”), azaz visszaküldheti az SZSZFBnek: „gondoljátok meg jobban, lányokfiúk”, tényleg vétettünke. A „jobban meggondolás” eredményéről a legközelebbi alkalommal tájékoztatják az SZKTt. Persze – bármennyire is valószínűtlen – előfordulhat, hogy a bíráknak csak nem jön meg az eszük. Patthelyzet alakul ki, a rendszer úgymond „ működésképtelenné” válik. Ezért aztán a 84. cikkelyt is módosítani kell. Meg is történt: „Működésképtelenség esetén a SZOT (a Szövetségi Operatív Tanács, a szövetség „politbürója” – B. B.) javaslatára az SZSZFB viszszahívható az SZKT és a SZET együttes ülé sének határozata alapján.”
