Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-09
feltételeiről és előnyeiről közösen elfogadott, egységes stratégia alapján tájékoztatják a lakosságot – jelentette pozsonyi tudósítónk. Tegnap a Dzurindakabinet elvetette a kommunisták javaslatát arról, hogy az ország NATOtagság áról is írjanak ki referendumot. vissza Hány tagú lesz az Európai Bizottság? Európai Unió Magyarország azért küzd a konventben, hogy minden tagállam, így hazánk is küldhessen képviselőt az EU kvázi kormányaként működő E urópai Bizottságba – nyilatkozták a kétnapos látogatáson Budapesten tartózkodó JeanLuc Dehaenenal, az unió új alapszerződését előkészítő testület elnökhelyettesével folytatott megbeszélésük után a konvent magyar tagjai. Tíz új tag felvétele nem csupán mennyiségi, de minőségi kérdés is: fontos, hogy az EU az új tagokkal együtt is megőrizze működőképességét – hangsúlyozta magyarországi látogatásán JeanLuc Dehaene, a konvent egyik elnökhelyettese. Dehaene, aki nyolc évig Belgium miniszterelnöke volt, Buda pesten tárgyalt Mádl Ferenc köztársasági elnökkel és Medgyessy Péter kormányfővel, majd találkozott a konvent magyar képviselőivel is. Kiemelte, az Európa jövőjével foglalkozó testület az első olyan uniós szervezet, amelyben a tagokon kívül az a 13 ország is részt vesz, amely előbbutóbb az EU teljes jogú tagjává válik. Vastagh Pál, a testületbe a kormánypártok részéről delegált szocialista párti honatya szerint Dehaene éppen akkor látogatott Magyarországra, mikor az EU amúgy is lefoglalja a közvéleményt: az unió szociális szerepének, illetve a bel- és igazságügyi együttműködés hangsúlyozása vonzó lehet a magyarok számára is. A konvent három magyar képviselője szerint a készülő alkotmányos szerződésben minden tagnak, így minden újonnan csatlakozó országna k is biztosítani kell egy helyet az Európai Bizottságban – mondta el az alelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón az ellenzéket képviselő Szájer József. Az elgondolással Dehaene nem ért egyet, mivel a bizottságnak nem nemzeti, hanem közösségi érdekeket ke ll szolgálnia: "aki a bizottság tagja lesz, elveszti nemzeti identitását” – fogalmazott a belga politikus, hozzátéve, egyáltalán nem biztos, hogy 25 taggal is hatékonyan tud teljesíteni az EU kormányhoz hasonló jogosultsággal bíró szerve. (A nizzai szerződ és értelmében a 27 tagú EUban még minden tagországnak jár mandátum.) Dehaene szerint 23 ciklus, vagyis 12 – 18 év alatt minden országból kerülne egy képviselő a jelenleg húszfős testületbe. "Cserébe” azt javasolja, hogy azok a tagállamok, amelyek éppen nem adnak biztost, vezetőket küldhetnének az Európai Központi Bankba vagy az Európai Bíróságba. Balázs Péter, a Külügyminisztérium integrációs államtitkára erre úgy reagált: amennyiben Franciaország az EKBelnöki címért cserébe lemond a bizottsági tagságról, akkor Magyarország is mérlegeli a javaslat elfogadását. vissza Gyükeri Mercédesz Unió feketénfehéren – SzentIványi István a közvéleményingadozásról 168 Óra 2003. január 9. „A csatlakozási tárgyalások eredményét nem a számok tükrében szemlélem. Azon alapértékeket nézem, amelyeket az uniós tagsággal elnyerünk. Az SZDSZ számára a csatlakozás nem elsõsorban pénzügyi alkudozás, hanem egy értékközösségbe való bekapcsolódás, lehetõség arra, hogy a jogállamiság elve és gyako rlata megvalósulhasson Magyarországon. E tekintetben a csatlakozási tárgyalások lezárása a rendszerváltás valódi kiteljesedését jelenti.” Az Országgyûlés integrációs bizottságának elnöke látja ezt így. BARCS ENDRE interjúja. Néhány hét eltelt a csatlak ozási tárgyalások lezárása óta. Ám azóta a viták nem csitulnak, inkább még feszültebbek. Az ellenzék keményen támad, a kormánykoalíció viszont minden eszközzel kiáll a nehéz végalkuban megszületett eredmények mellett. A pénzügyi méricskélés politikai síkra terelõdött. – Ami az eredményeket illeti, nyugodtak lehetünk: Magyarország az elérhetõ lehetõ legjobb feltételekkel csatlakozhat az unióhoz. Ám az ellenzék támadásait azért tartom különösen veszélyesnek, mert sok szavazót elbizonytalaníthatnak. Az államp olgárok többsége ugyanis nem ismeri a megállapodás részleteit, ezért a számára meghatározó politikusok nyilatkozataiból, értékeléseibõl von le következtetéseket. És Orbán Viktor
