Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-09
Pozíciószerzési, „személyzeti” stratégia és taktika kidolgozását javasolják Brüsszelben hazánknak és a többi új belépőnek az uniós beilleszkedés és a majdani tagság elősegítésére. A belépés több száz magyar szakembert követel már a „próbaüzem” idejé n is. A napokban elkészül a csatlakozási szerződés szövege, amelynek magyar fordítása március elejére várható. Április 16tól (a csatlakozási szerződés athéni aláírásának napjától) fogva hazánk és a másik kilenc, 2004. május elsején bekerülő állam képvis elői tanácskozásihozzászólási joggal részt vehetnek az Európai Unió összes intézményének és testületének munkájában. Az EU hivatalos belső dokumentumait a koppenhágai felvételi bejelentés, december közepe óta már kapják a magyar diplomaták. Az áprilisban kezdődő uniós „próbaüzemet” hazánkból is verbuvált uniós hivatalnokok, tolmácsok és szakértők is segítik majd, Brüsszel már megkezdte az új munkatársak felvételi eljárását. Uniós források lapunknak tanácsként elmondták: célszerű lenne, ha Budapesten a bei lleszkedési folyamat „stratégiai és taktikai” irányítására egy kisebb csapat alakulna a kormányfő körül. Ez meghatározná, hogy Magyarország milyen és mennyi pozíciót igyekezzen megszerezni az EU politikai, szakértői döntéshozó rendszerében, illetve adminis ztrációs gépezetében. Fontos volna mihamarabb eldönteni, hogy Budapest milyen területre (és kit) jelöl biztosnak az EU „kormányába”, az Európai Bizottságba. Két „stratégia” lehetséges: vagy egy inkább általános politikai személyiséget jelölünk, aki afféle tárca nélküli, elsősorban tekintélyével operáló eurominiszter lesz, vagy egy kisebb, de konkrét területet megcélozva érdemi szakteendőket is ellátó politikusszakembert, például tudományos, innovációs, kulturális vagy mezőgazdasági hatáskörre. Hasonlóképpe n célszerű megjelölni, mely területeken szeretnénk főigazgatói, illetve középvezetői posztokat szerezni az EUapparátusban. Becslések szerint 2004 végéig hetvenszázhúsz magyar szakembert „szív fel” az EU brüsszeli és más székhelyű intézményrendszere, pol itikai alkuk és felvételi versenyvizsgák alapján. Előnyt élveznek a már uniós gyakornokként tapasztalatot szerzett, harminc év körüli diplomások. A felsőfokú jogiközigazgatási vagy gazdasági végzettség mellett felvételi követelmény az uniós szaktudás és s zaknyelvtudás (angolul és franciául kötelező, és még érdemes németül is megtanulni). Az EUapparátusba kerülő magyarok mellett további több száz uniós szakemberre lesz szükség, akik magyar kiküldöttként a nemzeti érdekeket képviselik, illetve otthon intézi k az uniós ügyeket. A brüsszeli magyar uniós állandó képviselet legalább százfősre bővül, míg a budapesti EUnagykövetség tájékoztató irodává alakul. A tíz új tagállam belépését szentesítő, angolul ezerszáz oldalas csatlakozási szerződés és három mellékle te a napokban elkészül. Az unió és a csatlakozók főtárgyalói február elején rábólintanak a szövegre, majd a jövő hónap közepén az Európai Bizottság és az Európai Parlament is megkapja véleményezésre. A végső változat és annak magyar fordítása március elejé re készülhet el. A tervek szerint április 16án Athénban ünnepélyesen írják alá az állam- vagy kormányfők, a külügyminiszterek és a főtárgyalók, magyar részről Medgyessy Péter, Kovács László és Juhász Endre. vissza Referendum először Szlovéniában? NSZ • 2003. január 9. • Szerző: Munkatársainktól A leendő EUtagállamok közül először nem Magyarországon, hanem valószínűleg Szlovéniában rendeznek népszavazást a csatlakozásról. A ljubljanai parlament különbizottsága tegnap azt ja vasolta: február 9én egyszerre tartsák meg a referendumot az ország EU- és NATOtagságáról. Az ellenzék túl korainak tartja a dátumot, ám Anton Rop kormányfő közölte: a referendumot mindenképpen megrendezik március végéig. Magyarországot valószínűleg mege lőzi a két szigetország, Málta és – az ENSZ rendezési tervének elfogadása esetén – Ciprus is, ahol márciusra tervezik a népszavazást. Szlovákiában május 16án és 17én lesz ügydöntő népszavazás – tájékoztatta lapunkat Csáky Pál, kisebbségi és integrációs miniszterelnökhelyettes. Ezt az időpontot tegnap minden parlamenti párt elfogadta. Rudolf Schuster államfő jelezte, hogy a referendum kiírásakor tiszteletben tartja a politikai egyezséget. Arról is megállapodás született, hogy a pártok nem külön kampányo lnak, hanem a csatlakozás
