Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-31
szerepel, s azt állítja, hogy ezek úgy érthetők, mintha Magyarország politikai kapocs létesítésére törekedne. A levél szerint ezeket a kifejezéseket "hangsúlyosabban kult urálisan orientált" megjelölésekkel kell felváltani. Verheugen itt a nemzetállam értelmében használja a nemzet fogalmát, amely szerint a nemzetet az adott állam polgárai alkotják. A velencei bizottság előtt Románia is azt képviselte, hogy a román nemzetet az összes román állampolgár alkotja. A magyar nemzet is csakis a magyar állampolgárokból állhat. Ezzel szemben az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye elismeri, hogy létezik - az állampolgárságtól független - nemzeti identitás , és meghatározza annak jegyeit: a közös nyelvet, hagyományt, kulturális örökséget, vallást vagy etnikumot. A velencei bizottság elkerüli a nemzetfogalom miatti vitákat azzal, hogy a kinstate vagyis anyaállam, kinminority, azaz rokon kisebbség és homest ate, tehát a lakóhely és állampolgárság szerinti állam terminusokat használja. Tartalmilag a kinship a magyarul a nemzet fogalmával jelölt nyelvi, kulturális, hagyománybeli összetartozást jelenti. Semmi okunk, hogy ezt másként nevezzük. Azt pedig senki nem követelheti, hogy több legitim koncepció közül a neki tetszőt fogadjuk el. Milyen elvek között fogadják el a velenceiek a határon túli kedvezményeket? A "nemzeti" kisebbség említett jegyei, amelyek a nem államnemzetként felfogott "nemzet" ismérvei, kulturális - és elkerülhetetlenül történelmi - közösséget fejeznek ki. A velencei bizottság szerint az anyaállam egyoldalúan kedvezményeket nyújthat határon túli nemzetrészeinek, ha ezek a nyelvi és kulturális kapcsolat erősen tartására irányulnak. A kultu rális közösség hangsúlyozása ellentéte a politikai közösségnek; a velencei bizottság a kultúra és oktatás területét el is határolja. A "politikai kötelék" kockázatát akarja távol tartani, ezért foglalkozik azzal, hogy az anyaállam nem ruházhat kvázi hivata los funkciókat határon túli kisebbségi szervezetekre: a nemzethez tartozást igazoló dokumentumokat csak az anyaállam konzulátusai adhatják ki. Nemzetiségi szervezetek legfeljebb "információkat" szolgáltathatnak arról, hogy a kérelmező megfelel a feltételek nek. A magyar kedvezménytörvényben előirányzott "ajánlás" tehát nem tartható fenn. Ugyancsak ezért szigorú a bizottság az igazolványok funkcióját illetően. A gazdasági szférától is elhatárolja a velencei bizottság a nemzet kulturális közösségét. Az oktatás és kultúra területén kívül kedvezmény csak kivételesen indokolt esetben adható. Ezt olyan szigorúan veszi, hogy például a nem anyanyelvén tanuló, de a kedvezménytörvény hatálya alá eső egyetemi hallgatónak sem adható támogatás. Korábban úgy nyilatkozot t, hogy a velencei bizottság követelményei külön nem értelmezhetők, sőt kijátszhatók egymás ellen. Tudna példát mondani? A jelentés végén összefoglaló található. Ez négy nemzetközi jogi alapelv szerint tartalmazza azokat a követelményeket, amelyeket a v elencei bizottság szerint a kedvezménytörvények európai és nemzetközi jogi megfeleléséhez figyelembe kell venni. A szuverenitás tiszteletben tartásának elvéhez kapcsolódik, hogy a külföldön nyújtott kedvezmény végrehajtásához, amennyiben nemzetközi szokáso k alapján nem lehet vélelmezni az adott állam beleegyezését, annak előzetes hozzájárulása kell. Ide tartozik továbbá, hogy határon túli szervezetek nem működhetnek az anyaállam félhivatalos szerveiként. A szerződések betartásának elve keretében az a követe lmény, hogy olyan témákban, amelyekről kétoldalú szerződés rendelkezik, csak akkor kerülhet sor az anyaállam egyoldalú intézkedésére, ha a szerződés teljesítésére vonatkozó minden eszközt már kimerítettek. A jószomszédi kapcsolatok elve az igazolványok has ználatára vonatkozik. Végül a diszkrimináció tilalmával kapcsolatban azt állapítja meg a velencei bizottság, hogy anyaállam támogatása a nevelés és kultúra területén adható, amennyiben az a kulturális kapcsolatok erősítésének legitim célját követi, és e cé llal arányos. A nevelésen és kultúrán kívül nem adható támogatás, kivéve a rendkívüli eseteket, feltéve, hogy a támogatás legitim célját és arányosságát bizonyítják. Az utóbb említett szabály tehát nem beszél a lakóhely szerinti állam hozzájárulásáról, a s zuverenitásnál azonban szerepel ez a feltétel. Verheugen meg is kívánná mindenütt. A jelentésből azonban világos, hogy a kultúra és oktatás területén az egyoldalú kedvezményezés "széles körben elismert" és "számos állam" gyakorolja, vagyis normális államkö zi viszonyok esetén a beleegyezést vélelmezni lehet. Hangsúlyozom, hogy a jelentés alaphangja az, hogy az anyaállam egyoldalú szerepvállalása új és pozitív nemzetközi jogi jelenség. Viszont látnunk kell azt is, hogy a szomszédos állam tiltakozása megdönti ezt a vélelmet, s megakadályozhatja a kedvezménytörvény végrehajtását saját területén. A velencei bizottság véleményének
