Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-31
elnapolta a szavazást a státusjelentésről. Az ülésen ugyanis hosszabb vita alakult ki a nemzet fogalmáról, illetve arról, hogy Jürgens most egy régebbi vagy egy korszerűbb nemzetfelfogás szellemében dolgoztae ki beszámolóját. A testület – mondta a szakértő – várhatóan március 3án dönt majd a jelentésről. Jürgens egyébként e héten is átírta már a szöveget. Az első változat alapvetően bírálta Budapestet, de mindenekelőtt jelezte: a jogszabály egyes kitételei a határok megkérdőjelezéseként is felfoghatók. Ez utóbbi kijelentéshez Jürgens ragaszkodik, így benne maradt a tervezetben. Az átalakított jelentéstervezet kerül márciu sban ismét a bizottság elé. Feltéve – jegyezte meg Erik Jürgens – , hogy addig nem kapja meg hivatalosan a státustörvény módosítását célzó újabb magyar javaslatot. Tudja, mondta, hogy az elképzelés már megvan, ám míg nincs végleges javaslat, nem veheti figy elembe jelentésében. Arra a kérdésre, hogy a törvény módosítása megváltoztathatnáe érdemi véleményét, a holland szakértő annyit mondott: "ez mindenképpen érdekes helyzetet teremtene”. Arra a magyar bírálatra reagálva, mely szerint nem tett eleget feladat ának, s nem az összes hasonló jogszabályt, hanem csak a magyar törvényt elemezte, Jürgens elmondta: az ő feladata az volt, amit elvégzett. Azt egyelőre nem tudni, mikor vitatják meg az ET parlamenti közgyűlésében a Jürgensjelentést. A legnagyobb, a szoci alista frakció, e héten támogatta azt a javaslatot, hogy halasszák el a vitát. (A magyarok az EUnépszavazás kampányával érvelnek, mondván: nem kellene elvonni arról a társadalom figyelmét.) vissza Vihart kavart Európában a nyolcak különnyilatkozata - Washingtonban üdvözölték a transzatlanti egységfelhívást Népszava 2003. január 31. Európában ellentmondásos fogadtatásra talált az a felhívás, amelyet nyolc európai vezető, köztük a magyar kormányfő írt alá, sürgetve a transza tlanti egység helyreállítását Irak ügyében. Medgyessy Péter cáfolta, hogy a közös állásfoglalás Párizs és Berlin ellen irányult volna. George W. Bush szóvivője útján üdvözölte a nyolc európai vezető által aláírt levelet, amelyben az aláíró államférfiak t ámogatásukról biztosították az Egyesült Államokat Irakkal szembeni fellépésében. Ari Fleischer fehér házi szóvivő jelezte, hogy Washington álláspontja szerint legfeljebb hetek vannak hátra a diplomáciai egyeztetésekre, az amerikai elnök azt fontolgatja, ho gy hamarosan ultimátumot ad Szaddám Huszeinnek. Medgyessy Péter — athéni tárgyalásairól hazatérve, a Ferihegyi repülőtéren — azt mondta: a világ nem engedheti meg, hogy bármely országa állandó veszélyeztetésnek legyen kitéve. A magyar miniszterelnök azt e melte ki, hogy a levél Európa összefogására szólít fel és azt hangsúlyozza, hogy minél előbb megoldást kell találni az iraki fenyegetettség égető problémájára. Hozzátette: a levél nem a mindenáron háború elvet támogatja, arról csak azután lehet határozni, ha egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy nincs más megoldás és az ENSZ is így dönt. Korábban, még Athénban a kormányfő úgy fogalmazott, a levél aláírásával éppen az volt a szándéka, hogy elősegítse az eszmék közeledését, aláhúzza az Európai Unió egység ének fontosságát, és segítsen megoldást keresni egy olyan problémára, amely fenyegetést jelent az emberiségre. Kovács László külügyminiszter lapunk kérdésére elmondta: Medgyessy Péter brit felkérésre írta alá a közös nyilatkozatot, ám csak azután, hogy n éhány változtatást végrehajtottak annak szövegén. Kovács szerint Németországot és Franciaországot nem is kérték fel a levél aláírására, hiszen a két ország vezetői már korábban kifejtették véleményüket, ami némileg elüt a levélben megfogalmazottakkal. Ková cs az MTV előző esti műsorában úgy nyilatkozott: szükségesnek tartja, hogy hosszabbítsák meg az ENSZ fegyverzetellenőreinek mandátumát, kapjanak időt iraki vizsgálataik befejezésére. Lapunknak adott nyilatkozatában kifejtette, nem érez ellentmondást e kije lentése és a Medgyessy Péter által aláírt állásfoglalás tartalma között, mivel a nyolc európai vezető levelében nem szerepel a mandátum esetleges meghosszabbítása.
