Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-24
azok az eredeti nyelvi és kulturális kapcsok megtartására irányulnake. Ehhez már csak annyit kell hozzátenni, hogy a szóba jöhető egyezmények és a bizottság jelentése szerint a kedvezmények a nemzethez tartozó külföldi állampolgároknak és azok szervezete inek egyaránt adhatók. vissza Sokoldalú EUbiztos kerestetik A jelölés a kormány feladata, de az ellenzék egyeztetésre számít NSZ • 2003. január 24. • Szerző: Pócs Balázs Hamarosan egyeztetni kezdenek a kormánypártok arról, kit jelöljenek magyar EUbiztosnak, és várhatóan az ellenzékkel is konzultálnak majd. A megfelelő személy kiválasztását megnehezíti, hogy néhány hónappal a csatlakozás után, 2004 novemberében új Európai Bizottság alakul, és abban már csak a legkiválóbb, tö bb területhez is értő jelöltnek vannak esélyei. Bár a 2004. május elsejére tervezett csatlakozás után Magyarországnak – a többi tagjelölthöz hasonlóan – jó néhány fontos poszt jut majd az unió intézményeiben, a legnagyobb figyelem az EUbiztos kiválasztá sát övezi. Az Európai Bizottságba valamennyi tagállam delegálhat tagot, és a jelölés mindenütt a kormány feladata. A hazai kormánykoalíció két tagja, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége rövidesen tárgyalásokat kezd az uniós posztok elosztásáról. Eörsi Mátyás (SZDSZ) úgy nyilatkozott lapunknak: korai lenne konkrét személyekről találgatni, már csak azért is, mert az EUbiztosi tisztség összefügg egyéb befolyásos pozíciókkal. Noha az Európai Bizottság tagjai elvileg a saját országuktó l függetlenül tevékenykednek, nemzetek felett álló testületet alkotva, annyit Eörsi Mátyás is elismert, hogy a biztosi állás komoly politikai beosztás. Az EUbiztos kiválasztása van olyan fontos ügy, hogy erről négypárti egyeztetést tartsunk, még ha ezt k onkrétan nem is írja elő a parlamenti pártok integrációs megállapodása – mondta a Népszabadság érdeklődésére Tabajdi Csaba (MSZP). Hozzátette, hogy az Európai Bizottság magyar tagja nem a kormányt, hanem Magyarországot képviseli majd. Az ellenzék elvárja, hogy a kormány konzultáljon vele, ne csak a biztosi posztról, hanem általában a részvételről az EUintézményekben – erősítette meg lapunknak Szájer József (Fidesz). Ezekről a kérdésekről nemzeti alapon, nem pedig pártszempontok alapján kellene dönteni. Am i az esetleges jelölteket illeti, Szájer szerint van több olyan, a polgári oldalhoz tartozó vagy semleges személy, akit a másik oldal is el tudna fogadni. Az új tagoknál a jelölést bonyolítja, hogy a 2004. május elsejei belépés utánra csak tárca nélküli b iztosokat delegálhatnak, az Európai Bizottság ötéves mandátuma ugyanis nem sokkal később lejár. Az új bizottság november elsejével lép hivatalba, ám arra semmi garancia, hogy az új testület elnöke is elfogadja majd az addigi magyar EUbiztost – figyelmezte tett egy uniós ügyekkel foglalkozó diplomata. A csatlakozásunk a változások időszakára esik: a 2004. júniusi EUcsúcs feladata lesz kijelölni a következő Európai Bizottság elnökét, aki ezután végigjárja a tagállamokat, és jóváhagyja vagy visszautasítja a k ormányok pártfogoltjait. A leendő magyar EUbiztosnak így több követelménynek is meg kell felelnie: először menjen át az újra alakuló bizottság rostáján, és – ami ennél is fontosabb – ott minél meghatározóbb tárcát szerezzen. Az új brüsszeli testületben i mmár huszonöt ország verseng majd a különféle területekért, és ha Magyarországnak nincs is esélye a legfontosabb témakörök (például: mezőgazdaság, versenypolitika) megkaparintására, fontos, hogy ne a „maradék” jusson neki. Ezért lényeges, hogy a magyar kor mány most olyan jelöltet válasszon, aki több területhez is kellően ért, és így jó esélyekkel indul majd a tárcákért folytatott, összeurópai versenyben.
