Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-23
A lakosság 32 százaléka aktív és elkötelezett EUpárti, vagyis az ország életében előnyös változásokat valószínűsítenek a csatlakozás hatására, biztos népszavazási résztvevőnek tartják magukat, s igennel voksolnak. Az átlagosnál többen tartoznak ide a férfiak (39 százalék), a budapestiek és megyeszékhelyen élők (3739 százalék), valamint az SZDSZ és az MSZP szavazói (64, illetve 43 százalék). Ez a véleménycsoport az iskolai végze ttség növekedésével egyre népesebb: az egyik végponton az iskolázatlanok vannak (14 százalékuk tartozik ide), a másikon a diplomások (50 százalékuk e csoport tagja). A lakosság 13 százaléka aktív és elkötelezett EUellenes, ők negatív várakozásokkal tekint enek a csatlakozásra, azt mondják, hogy elmennek a népszavazásra, és nemmel voksolnak. A társadalom minden rétegében átlag közeli arányban vannak jelen, markáns képviselőik politikai csoportban lelhetők fel: a Fidesz táborában 20, a kisebb jobboldali párto kéban 50 százaléknyi az arányuk. Az emberek 9 százaléka elkötelezett, de nem aktív EUpárti, az ország életében előnyös változásokat valószínűsítenek a csatlakozás hatására, hezitálnak azon, hogy részt vegyeneke az áprilisi népszavazáson, de ha elmennek, támogatják a csatlakozást. Ez a nézet- és viselkedésegyüttes főképpen a fiatalok (15 százalék) és az aktív korú inaktívak, tanulók, kismamák (14 százalék) körében van jelen. A fenti, a lakosság több mint felét kitevő karakteresebb jelzőkkel leírható vélem énycsoportjai mellett sok kevert, bizonytalan, ambivalenciából és bizakodásból építkező válaszolóval találkoztunk a kutatás során. A felmérés 2003. január 3 – 13. között készült. A megkérdezettek száma minden esetben 1500 fő volt, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. Az interjúk személyes megkérdezéssel készültek. A válaszolók kiválasztása az úgynevezett kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történt, azaz minden felnőtt magyar államp olgárnak azonos esélye volt a mintába kerülésre. A közvéleménykutatás során kapott adatok 1500 fős mintánál legfeljebb pluszmínusz 2,6 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az ország ban. Vélemények az uniós szondáról - Szonda Ipsos EUcsatlakozással kapcsolatos felméréséről megkérdeztük a négy parlamenti párt és a MIÉP vezető politikusainak a véleményét. MSZP: A Fidesz kétszínűsége A csatlakozást előnyösnek tartók arányának csökken ésében tagadhatatlanul közrejátszott a Fidesz kétszínű magatartása – jelentette ki lapunknak Kovács László pártelnökkülügyminiszter. Az MSZP elnöke kijelentette: miközben a Fidesz azt állítja, hogy csatlakozáspárti, ismétlődően a tagság állítólagos kedvez őtlen hatásait hangsúlyozza. „A tényeket meghamisítva azt állítják, hogy a kormány rosszul tárgyalt, a tárgyalásokat előnytelen feltételekkel zárta le. A valóság viszont az, hogy minden területen javítani tudtuk az előző kormánytól örökölt pozíciókat, s a tagság első három évében Magyarország pénzügyi mérlege az unióval szemben mintegy 350 milliárd forinttal lesz jobb, mint a csatlakozás előtti utolsó évben, vagyis az idén” – fogalmazott Kovács. Hozzátette: az MSZP elnöksége szerdán döntött arról, hogy febr uár 15től erőteljes, országos kiterjedésű kampányt indít a népszavazás eredményessége, s ezzel a csatlakozás előmozdítása érdekében. Kovács a leglényegesebbnek azt tartja, hogy a biztos résztvevők között 76 százalékos a támogatottság. SZDSZ: A populizmus is okolható Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője a felmérés fontos eredményének tartja, hogy továbbra sincs veszélyben az uniós népszavazás sikere. A felmérés adatai a politikus szerint jól mutatják, milyen fontos lenne érdemben és nemcsak a közhelyek szintjén beszélni az unióról. Ez valamennyi kormány mulasztása, de elsősorban azé, amely időben a legközelebb áll az ország csatlakozásához – véli a kormánypárti képviselő. Emellett az ellenzéknek az emberek szkepszisére építő politikája is hozzájárult a mostani f elmérési eredmények kialakulásához. Részben a populizmus vezetett azok táborának növekedéséhez, akik a csatlakozás hátrányos következményeitől tartanak. Fodor Gábor emiatt a legszélesebb körű felkészítést sürgeti. Szerinte azt az „elsöprő erejű tényt” kell ene tudatosítani a közvéleményben, hogy a nyugati civilizáció részesei leszünk, amihez képest másodrangú kérdés, rövid távon leszneke hátrányai a csatlakozásnak.
