Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-23
Fidesz: A kormány felelőssége Szájer József szerint a politikusok is felelősek azért, hogy a z EUcsatlakozásról milyen vélekedés alakul ki a magyar választópolgárokban. A Fidesz alelnöke úgy látja, elsősorban a hivatalban lévő kormány felelőssége vethető fel, ha „esik” a csatlakozást támogatók száma. Az ellenzéki politikus szerint az is befolyáso lhatta az elmúlt időszakban az állampolgárok véleményét, hogy a kormány Koppenhágában rendkívül rosszul tárgyalt, rosszul élt a lehetőségekkel. Hozzátette: az, hogy a miniszterelnök, illetve az MSZP elnöke olykorolykor felveti egy 2004es előre hozott vál asztás lehetőségét, azt üzeni az állampolgároknak, hogy a kormány sem bízik az EUcsatlakozás sikerében. Felhívta a figyelmet: vélhetően az is befolyásolta a magyar állampolgárokat, hogy uniós részről kijelentették az EU „olcsón megúszta” a bővítést. Száje r nem gondolja, hogy a Fidesz által megfogalmazott kormánykritika „lebeszélné” a polgárokat az EUcsatlakozás támogatásáról. A bírálatokkal arra szeretnék sarkallni a kormányt, hogy minél több információval szolgáljon, s a megfelelő felkészüléssel növelje a csatlakozás sikerességét. Szerinte egy felmérésből nem lehet messzemenő következtetést levonni a pártok szavazóinak véleményéről. Egy, az év végén megjelent felmérés azt mutatta: a Fidesz szavazóbázisában nagyobb a csatlakozást támogatók aránya, mint a s zocialistákéban. MDF: Rossz kérdésekre rossz válaszok – A magyar politikai elit közös felelőssége, ha csökken a csatlakozást támogatók társadalmi bázisa – így kommentálta az MDF frakcióvezetője a közvéleménykutatás eredményét. Herényi Károly szerint a po litikusok a saját maguk által feltett rossz kérdésekre rossz válaszokat adnak. Leegyszerűsített ugyanis az a megközelítés, hogy a csatlakozás előnyös vagy hátrányos lesze az ország számára. – A kérdés az, milyen feltételeket kell teljesíteni ahhoz, hogy a csatlakozás a túlnyomó többség számára sikert hozzon – mondta a politikus, aki szerint e feltételek megteremtése a kormány és az Országgyűlés közös dolga. Herényi Károly fontosnak tartja, hogy a politikusok meg tudják állítani a Szonda felmérése által jel zett trendet, hiszen arra senkinek sincs forgatókönyve, hogyan tovább, ha Magyarország esetleg kimaradna az unióból. MIÉP: Így nem Nem lepett meg ez az eredmény – nyilatkozta lapunknak Csurka István, a MIÉP elnöke. A múlt év végén és az idén is érzékelhet ő volt a kormány rémülete, ugyanis a bejelentett áremeléseket április 12e utánra tették át – fejtette ki a pártelnök. Mint mondotta: a MIÉP a leghatékonyabb erő Magyarországon, amely azt vallja: „Így nem”. Különösen sajnálatosnak véli a pártelnök, hogy ez ek az erők nem vehetnek részt a népszavazás ellenőrzésében. A Medián közvéleménykutató mérései alapján novemberben a megkérdezettek 69 százaléka, míg decemberben csak 63 százaléka válaszolt úgy, hogy igennel voksolna az uniós csatlakozásra. Az unió támo gatottsága Budapesten és az ország nyugati régiójában a legmagasabb. Kevesebben támogatják a csatlakozást a kisebb települések lakosai, valamint az alacsony iskolázottságúak. A közvéleménykutató cég mérései szerint az egyetemet vagy főiskolát végzettek 80 százaléka igennel szavazna. Érdekes megoszlást mutatott a Medián a politikai szimpátiát illetően. – Tapasztalataink szerint a mindenkori ellenzék szavazóinak a kormánnyal szembeni elégedetlensége kivetül az EUcsatlakozás megítélésére – nyilatkozta Karács ony Gergely kutató. Míg a nyáron nem volt kimutatható az EUt illetően véleménybeli különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között, addig az őszre a jobboldali szimpatizánsok támogatása alábbhagyott. Októberben például az ellenzékiek 77 százaléka , míg a kormánypárti szavazók 91 százaléka szavazott volna igennel. vissza Európai integrációs nagybizottság alakult Szegeden Népszabadság • 2003. január 23. • Szerző: Szegedi tudósítónktól Az országban elsőként európai int egrációs nagybizottság alakult tegnap Szegeden. A testület a szegedi és Csongrád megyei önkormányzat, valamint a Szegedi Tudományegyetem képviselőiből állt össze, és legfontosabb célja, hogy együttműködési munkacsoportot hozzon létre a térség fejlődésében legfontosabb szerepet játszó intézmények között.
