Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-23
szeptemberben 5426 százalék, novemberben 5131 százalék, most januárban pedig 4539 százalék vol t az előnyökre, illetve hátrányokra számítók aránya. Az elmúlt fél évben bekövetkezett véleményváltozásokat inkább a politikai kötődések befolyásolták, abban valamivel kisebb szerepe volt a társadalmi hovatartozásnak. A szavazótáborok véleménye nagyon elt érően alakult. Múlt nyáron az MSZP és a Fidesz tábora lényegében ugyanúgy vonta meg a mérleget: 67, illetve 64 százalék inkább pozitív hatásokat, míg 1919 százalék negatívakat várt. A szocialisták körében azóta 10 százalékkal lettek kevesebben az előnyökr e számítók, míg a fiatal demokraták között 22 százalékkal. Az inkább hátrányokat feltételezők aránya az MSZPtáborban 11 százalékkal, a Fideszében 28 százalékkal emelkedett. Ennek következtében az MSZPsek körében még mindig a remények (5730 százalék), mí g a fideszeseknél most már az aggodalmak a hangsúlyosabbak (4247 százalék). A politikai kötődés szerinti különbségek mérsékelten, de jelentkeznek a társadalom középső státusú rétegeinél, az egyes korosztályokban, a férfiak és a nők körében. Az említett t ársadalmi csoportokban valamelyest másként látják az EUcsatlakozás hatásait a baloldali és jobboldali szavazók. A politikai elkötelezettség szerinti véleménystruktúra kialakulásának szemléletes és karakteres példája a diplomásoké. Tavaly nyáron nyolctized ük előnyöket várt, 18 százalékuk hátrányokat, akár az MSZP szimpatizánsa volt, akár a Fideszé. Most viszont óriási véleménykülönbség van köztük. A diplomás szocialistáknak továbbra is nyolctizede számít inkább pozitív fejleményekre, és csak 15 százalékuk n egatívakra. A felsőfokú végzettségű fideszesek álláspontja pedig átfordult az ellenkezőjére: 60 százalék inkább hátrányokat, 31 százalék inkább előnyöket feltételez. Az alacsony jövedelműek, a szakképzetlen fizikai munkások, a munkanélküliek körében az EUval kapcsolatos vélemények politikai kötődés szerinti változása nem mutatható ki. E kedvezőtlen munkaerőpiaci és társadalmi helyzetben lévő, magukat a rendszerváltás vesztesének tartó csoportok fideszes és MSZPs tagjai körében is hasonló arányban billen t a mérleg a hátrányok felé. Nevezett rétegekben egyébként már egyértelműen a kedvezőtlen fejleményekre számítók vannak többen. Bár az előny – hátrány mérleg közel került az egyensúlyi állapothoz, a lakosság többsége EUpárti. Az áprilisi, EUtagság ügyében rendezendő népszavazáson Magyarország csatlakozása mellett 56 százalék tenné le a voksát. Jóval kevesebben, 22 százaléknyian foglalnának állást a csatlakozás ellen, és 22 százaléknyian még nem döntötték el, hogyan is szavaznának. A népszavazáson magukat b iztos résztvevőnek tartók aránya 64 százalék. A csatlakozás kérdésében leginkább aktív és tudatos körben, a részvételüket biztosra ígérő és dönteni is tudó választói (a népesség 55 százalékát kitevő) csoportban jelenleg 76 százalék a csatlakozás támogatóin ak és 24 százalék az ellenzőinek aránya. Az előnyök és hátrányok mérlegelésekor kialakított domináns vélemény nagymértékben meghatározza a választói magatartást. Akik szerint a csatlakozás inkább előnyökkel jár, nagy részvételi hajlandóságot mutatnak (73 százalékuk biztos résztvevőnek tekinti magát), és túlnyomórészt (94 százalékuk) igennel fognak voksolni. Akik szerint az integráció inkább hátrányt jelentene, kevésbé aktívak (56 százalékuk akar részt venni a népszavazáson) és inkább elutasító a véleményük (54 százalékuknak), bár számottevő arányban (22 százaléknyian) támogató szavazatot szándékoznak leadni. A csatlakozás kérdésében elfoglalt (támogató vagy ellenző) álláspont szoros összefüggést mutat a részvételi hajlandósággal: az EUpártiak nagyobb arány ban biztosak részvételükben (74 százalék), mint azok, akik nemmel akarnak voksolni (60 százalék). Másfelől, minél nagyobb részvételi hajlandóságot mutat valaki, annál valószínűbb, hogy Magyarország csatlakozására kíván szavazni. A társadalom minden rétegé ben többségben vannak a csatlakozáspártiak, legfeljebb ennek mértéke különbözik. Átlag feletti a fiatalok (62 százalék), a közép- és felsőfokú végzettségűek (65 és 67 százalék), a fővárosban és megyeszékhelyeken élők (6469 százalék), valamint az MSZP és a z SZDSZ szavazói (71 és 84 százalék). Az átlagnál kevesebben – de az ellenzőknél többen – hívei a csatlakozásnak a 65 év felettiek (47 százalék), az iskolázatlanok (32 százalék), a munkanélküliek (48 százalék), a nyugdíjasok (51 százalék), a falvakban élők (47 százalék), az északmagyarországiak és a délalföldiek (4849 százalék).
