Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-17
nem informálták, hogy az EUhoz csatlakozó országokban érvényét veszítené a jogszabály. A politikus nem tudja elfogadni a státustörvény hatályon kívül helyezését az EUcsatlakozás után. Szerinte nincs olyan EUalepelv, amely tiltaná okatási, kulturális támogatás nyújtását a határon túl élőknek. "Úgy látszik, az a cél, hogy a magyar nemzet ne tervezhesse közösen a jövőjét, s ne legyen a nemzet tagjaiban egymás iránti szolidaritás" - nyilatkozta a Heti Válasznak Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke, aki a határokon túl élők közül elsőként vehette át egy évvel ezelőtt a magyarigazolványt. Németh Zsolt és Duray Miklós is úgy véli, a tör téntek miatt azonnal össze kellene hívni a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), hiszen a szervezet november 17i ülésén már jóváhagyta a kedvezménytörvény módosítását, s azzal a változattal a határon túli szervezetek, a kormány és a négy parlamenti párt is egyetértett. A Kovácsféle hét pont pedig jelentősen különbözik a Máértállásfoglalástól. Akkor a kormány több engedményt tett a határon túli magyaroknak, s lényegében sikerült a kialakult gyakorlathoz igazítani a jogszabály szövegét. A zárónyilatkozat sz erint a határon túli irodák csak információt nyújthatnának, a munkavállalásra vonatkozó szabályozást is törölnék. Az oktatásinevelési támogatás a határokon túli magyar szervezeteken keresztül is eljuthatna az érintettekhez. Nem volt könnyű a novemberi egy ezséget létrehozni, hiszen Bársony András korábban azt állította: a magyarigazolvány nem szolgálhat semmilyen kedvezmény alapjául (vagyis a kormány szándéka az igazolványok elértéktelenítése volt). A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) a szocialista kormány alatt kinevezett elnöke, BálintPataki József a Máértegyezség után lelkesen nyilatkozta: reméli, hogy a módosításokat a képviselők száz százaléka megszavazza majd. A HTMH szándéka azonban, hogy a törvényt még 2002ben fogadja el a parlament, nem valósult meg. "Új helyzet állt elő, ezért újra kellett gondolni bizonyos alapelveket. A kormány december 27én jóváhagyta a módosítás alapelveit" - közölte a hivatalvezető. Más véleményen van Markó Béla RMDSZelnök, aki szerint a Máért novemberi ülésén elf ogadott egyezség ma is érvényes. Markó lapunknak kijelentette: Kovács László hét pontja nem befolyásolja a Máértmegállapodást. Kovács László hét pontja 1. A jogszabály a határon túli magyar kisebbségeknek a kultúra és az oktatás területén biztosít tám ogatásokat és kedvezményeket. 2. A törvény nem hoz létre politikai vagy közjogi kapcsolatot Magyarország és a szomszédos országokban élő magyarok között. 3. A szomszédos országok területén nyújtott támogatások rendszerének kialakítása az érintett állam elvi egyetértésével történik. 4 . Az érintett országok területén a tanulók és a hallgatók után nyújtott oktatási támogatások pályázattal, illetve intézmények vagy szervezetek útján vehetők igénybe. 5. A magyarigazolvány kizárólag a kulturális és nyelvi kötődést jelképezi, és a kedvezmén yekre való jogosultságot igazolja. 6. Nem magyar nemzetiségű hozzátartozók részére hozzátartozói igazlvány az érintett ország egyetértése hiányában nem adható ki. 7. A jogszabály hatálya az Európai Unió tagállamainak polgáraira nem terjed ki. A szoci alistáknak kezdettől fogva igen erős fenntartásaik voltak a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban. A 2001. június 23i végszavazáson mégis az igen gombot nyomták meg - ennek köszönhetően 93 százalékos többséggel sikerült elfogadtatni a jogszabályt. "Lehet spek ulálni, miért tették, úgy gondolom, nem helyes, hogy ezt tették" - fogalmazott sejtelmesen egy közelmúltbeli sajtótájékoztatón Eörsi Mátyás SZDSZes politikus. A szocialisták nemcsak ezzel a lépésükkel profitáltak a státustörvényből, hanem a 2001. december 22én aláírt OrbánNastasemegállapodást is kiválóan fel tudták használni a szavazatszerzésre. Az Orbánkormány rászabadította a 22 milliós Románia munkavállalóit a magyarországi munkaerőpiacra - hangoztatták, miközben ez az egyezmény tette lehetővé, hogy Romániában is alkalmazható legyen a kedvezménytörvény. Az OrbánNastasemegállapodás felülvizsgálatának szükségességéről az MSZP 2002 januári kongresszusa politikai nyilatkozatot adott ki, de ugyanez az igény szerepelt Medgyessy 13+1 elnevezésű téziseiben és a kormányprogramban is. Sokan arra számítottak, hogy az új kabinet a
