Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-17
törvénymódosítást a 2002 nyári ülésszakon beterjeszti. De nem így történt, a hatalomváltás óta folyamatos a kormányzati bizonytalanság. Lényegében rendben A magyar politikai éle t szereplői 2001 októberétől tisztában voltak azzal, hogy a kedvezménytörvényt módosítani kell. Ekkor hozta nyilvánosságra állásfoglalását az Európa Tanács mellett működő, neves alkotmányjogászokból álló velencei bizottság. Bár a testület néhány paragrafust bírált - többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a határainkon kívül működő információs irodáknak nem lehetnek hatósági feladatai , nem ellenezte a törvényt, nem vitatta a lényegét és célját. Ekkor még Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési bizt osa is úgy nyilatkozott: "alapvetően rendben van a törvény". A pártok között konszenzus volt a tekintetben, hogy az alkotmányjogászok észrevételeit át kell vezetni a kedvezménytörvénybe. A módosítás előkészítése azonban elhúzódott. Az Orbánkabinet elkészí tette ugyan a tervezetet, de az a kormányváltás miatt már nem került a parlament elé. Duray Miklós sajnálja, hogy a módosításra nem került sor az Orbánkormány alatt, ma már ugyanis egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi kormány szándéka a törvény teljes k iüresítése. Ehhez megfelelő muníciót kap a kabinet külföldről, mert különböző nemzetközi fórumokon - EUelvekre való hivatkozással - több bírálat is érte a kedvezménytörvényt. Rolf Ekeus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbsé gi főbiztosa 2001 októberében és 2002 januárjában is elítélően szólt róla, mondván, hogy a törvénynek területen kívüli hatálya van, és káros precedenst teremthet. Ezt megelőzően Erik Jürgens holland jogász is jelentést készített a kedvezménytörvényről az E urópa Tanács számára, ám annak első tervezetét nem találták elfogadhatónak. Érthetetlen viszolygás Hazai szakemberek érthetetlennek nevezik az európai szervezetek viszolygását a magyar kedvezménytörvénytől. Az európai országok többségében ugyanis létez ik olyan jogszabály, amelyben az államok a határaikon túl élő kisebbségeiket segítik. Az Európa Tanács mellett működő, alkotmányjogászokból álló velencei bizottság például a magyar kedvezménytörvény 2001es elemzésekor kilenc más ország hasonló jogszabályá t vizsgálta, illetve hasonlította össze. Valószínűleg az rémíti meg az európai szervezeteket, hogy Magyarország határain kívül nem 50100 ezer nemzetiségi él - mint más országok esetében , hanem kétmillió (egyes vélemények szerint ezért anyaországi támoga tásuk veszélyeztetné Európa biztonságát). Gál Kinga, a Határon Túli Magyarok Hivatalának nemrég leköszönt elnökhelyettese szerint azonban ez az aggodalom nem adhat alapot arra, hogy a határokon kívül élő magyarok más elbírálás alá essenek, mint az osztrák vagy a dán kisebbségiek. Máshol nem csupán kulturális, oktatási támogatást nyújt az anyaország, hanem sok esetben gazdasági jellegűt is, sőt bizonyos államok igazolványt is kiállítanak kisebbségeiknek. Vagyis a magyar kedvezménytörvény elemei nem számítot tak újdonságnak Európában. Kedvezményeket nyújt például Ausztria a déltiroli osztrákoknak, Görögország az Albániában élő kisebbségeinek. Szlovákia többek között származás alapján állít ki igazolványt külföldön élő nemzettársainak, akik az egyéb oktatási, kulturális jutattások mellett munkavállalási kedvezményben részesülnek. De a Magyarországon élő szlovákok is kapnak támogatást az anyaországtól. Romániában az 1998ban elfogadott törvény mellett több tucat kormány- és miniszteri rendelet szól a moldvai rom ánok megsegítéséről, akik a kulturális juttatások mellett gazdasági támogatást, valamint kettős állampolgárságot is kaphatnak. Szintén kettős állampolgárságot biztosítanak az olaszok a kisebbségeiknek, sőt a határon túliaknak választójoguk van, és maguk is választhatók az anyaországban. Az 1996os argentin gazdasági válság idején anyagilag is segítették az ott élő olaszokat. Oroszország 1999ben fogadta el a külföldön élő nemzettársak támogatásáról szóló törvényt. A szintén az EUba készülő Bulgáriában 2001ben alkottak hasonló jogszabályt, amellyel segíteni kívánják a határon túliak identitásának, vallási hagyományainak megőrzését. A határon túli bolgárok kedvezményesen vállalkozhatnak, befektethetnek az anyaországban. Az Európai Unió Bizottsága is megítél különböző támogatásokat kisebbségeknek, többek között a Magyarországon és a környező államokban élő romák is részesülnek ilyen segítségben.
