Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-16
Miközben Magyarország örül a francia – német kapcsolatok szorosabbá válásának, hiszen az általában együ tt jár az EU hatékonyabb működésével, a kormányzat számára nem tűnik elfogadhatónak Párizs és Berlin közös javaslata két uniós elnöki pozíció létrehozására. Ezt Balázs Péter nyilatkozta lapunknak. Az Európa jövőjével foglalkozó konventben a kormányt képvis elő integrációs államtitkár szerint a javaslatnak a testületben sem sikerül majd többségi támogatást szerezni. Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia elnök olyan kompromisszumot kíván a konvent elé terjeszteni, mely szerintük megoldást jelent a két ország homlokegyenest eltérő elképzelésére az unió szerepét illetően. A németek egy föderatívabb jellegű, a hatékonyságot előtérbe helyező szervezetben gondolkodnak, míg a franciák inkább a nemzetállamok szerepét erősítenék a döntéshozatalban . Ennek megfelelően a kancellár eredetileg az EU döntéselőkészítő és végrehajtó szervének, az Európai Bizottságnak a megerősítését szorgalmazta, mégpedig úgy, hogy a bizottság elnökét az Európai Parlament (EP) választaná. A franciák ugyanakkor a brit, a spanyol és az olasz kormányfő támogatásával a nemzetek kormány- és államfőiből álló Európai Tanács élére kívántak egy, a testület által 2,55 évre megválasztott elnököt állítani. Ez gyakorlatilag a bizottság további gyengítését szolgálná. A közösen elfoga dott javaslat szerint a tanács és a bizottság élén is választott elnök állna: a bizottságét az EP választaná, a tanácsét minősített többséggel a kormány- és államfők. Ez mindkét testületet tovább erősítené, és nem változtatna a hatalom megoszlásán közöttük . Nem túl boldog az egyezségtől azonban Tony Blair, aki az elmúlt három évben, amióta a német – francia tengely működése akadozott, komolyabb irányítói szerepet próbált kialakítani NagyBritannia számára. Az első pofont azonban már tavaly októberben Brüssze lben megkapta a brit kormányfő, amikor Schröder és Chirac a háta mögött különalkut kötött a közvetlen mezőgazdasági támogatások kérdésében, kész helyzet elé állítva őt. A mostani közös fellépés is azt jelezheti számára: a szigetország ismét az unió perifér iájára szorul. Romano Prodi sem tűnt elragadtatottnak: a bizottsági elnök arra figyelmeztetett, hogy a francia – német terv megvalósítása "versengő demokráciák” kialakulásához vezethet. Hasonló módon vélekedik Balázs Péter is. Az integrációs államtitkár úg y véli, ez a megoldás felveti a "két dudás, illetve a sok dudás egy csárdában” problémáját. Nem tisztázott ugyanis, hogy ebben a kétfejű EUban mi lesz a viszonya a két elnöknek, azaz a két dudásnak, a tagállamokhoz, azaz a sok dudáshoz. Az Európai Parlame nt által megválasztott bizottsági elnök pozíciója ugyanis nagyon erős lesz. De ugyanilyen erős legitimáció áll majd a kormány- és államfők által állított tanácsi vezető mögött is. Márpedig Balázs tapasztalatai szerint egy nemzetközi szervezetben általában a döntéshozó testület hajlékony, kompromisszumkész vezetőt állít a végrehajtó testület élére, aki nem próbál velük rendszeresen szembe menni. Ilyen Romano Prodi is. A konventben tapasztaltak alapján Balázs azonban valószínűtlennek tartja, hogy ez a javasl at többségi támogatást szerezzen. A konventben egyébként Magyarországnak nincs egységes álláspontja, hiszen a kormányt Balázs, a szocialistákat Vastag Pál, míg a Fideszt Szájer József képviseli, a munka pedig elsősorban a politikai csoportokban folyik. Bal ázs azonban a kormányzat eddigi hozzáállása alapján azt gondolja, hogy a döntéseket majd valójában meghozó kormányközi konferencián Budapest ellenáll majd egy ilyen javaslatnak, és a soros elnökség valamilyen formában való megtartásáért fog küzdeni. Ahogya n várhatóan a kisebb államok többsége is. A német – francia közeledést, azonban jó dolognak tartja Balázs. Mint mondta, a két ország együttes fellépése általában működőképesebbé tette a közösséget. vissza Be (nem) avatkozás Magyar Hírlap 2003. január 16. Szerző: Fejtő Ferenc
