Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-15
Budapest lépésé re várnak, hogy a szakértői tárgyalások megkezdődhessenek. A decemberi megbeszéléseket követően a román sajtó arról cikkezett, hogy a státustörvény megtűréséért cserében – nyolc évtizedes tárgyalássorozat után – Magyarország végre visszajuttatja Romániának a közel egymilliárd dollár értékű Gozsduvagyont. Bukaresti újságok tudni vélték, hogy a budapesti Gozsduudvar épületeiben a két állam közösen hozza majd létre a román – magyar stratégiai partnerség Emanoil Gojdu Európai Intézetét, egyegy (bentlakásos) r omán és magyar tannyelvű gimnáziumot, illetve általános iskolát, továbbá a Magyarországon és a környező államokban élő románok művelődési központját, a magyarországi románok román könyvtárát, illetve a román fiatalok tanítását ösztöndíjakkal támogató Gozsd u Alapítvány budapesti fiókját. A korábbi magyar álláspont szerint az 1953ban aláírt kétoldalú pénzügyi megállapodásban mindkét fél lemondott az egymással szemben addig támasztott követelésekről. A románok viszont úgy vélik, a szóban forgó egyezmény a ma gánszemélyek követeléseire nem vonatkoztatható, így magánalapítványokra, tehát a Gozsduvagyonra sem. A magyar Külügyminisztériumban készülőben van a decemberi román emlékeztetőre adandó válasz – mondta Tóth Tamás. A külügyi szóvivő megerősítette lapunk é rtesülését, amely szerint a készülő dokumentum, amelyet hamarosan átnyújtanak Bukarestnek, egyebek mellett azt tartalmazza: Magyarország kész a miniszterelnök és a külügyminiszter által Gozsduügyben tett vállalásokat teljesíteni. Ennek értelmében Budapest vállalja a közös alapítvány és az ösztöndíjprogram létrehozását is. vissza Belgrád elfogadja a hét alapelvet NSZ • 2003. január 15. • Szerző: Munkatársunktól A hét végéig Magyarország mindhárom déli szomszédja megkapja a tá jékoztatót a státustörvény tervezett módosításának hét alapelvéről. Értesüléseink szerint Belgrádot már tájékoztatta a magyar diplomácia, és nem is érkezett onnan kifogás. Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára megkeresésünkre megerő sítette ugyanakkor, hogy Pozsony még mindig nem válaszolt arra a levelére, amelyben jelezte, hogy Budapest a hét alapelv szerint kíván tárgyalni a státustörvény módosításáról. – Türelmem végtelen, de Szlovákia hamarosan azt fogja tapasztalni, hogy mindenki vel egyeztettünk és megállapodtunk – nyilatkozta Bársony, aki szerint kéthárom héten belül befejeződhetnek az egyeztetések az érintett szomszédokkal és az ottani magyar kisebbségi vezetőkkel. vissza EU: Athén öt pontot vázol t fel A soros elnök Strasbourgban ismertette programját NSZ • 2003. január 15. • Szerző: M. J. A görög kormányfő tegnap az Európai Parlament strasbourgi ülése előtt ismertette a soros elnökség célkitűzéseit. Athén 2003 első felében látja el az EU elnöki t isztét, április 16án a görög főváros ad otthont a csatlakozási szerződések ünnepélyes aláírási ceremóniájának. Kosztasz Szimitisz beszédében szintén a bővítést említette első helyen. Az alábbiakban áttekintjük a miniszterelnök által felvázolt hellén elnök ségi programot. Bővítés. Az első számú prioritás Athén számára. A tíz új tagállam uniós belépését rögzítő csatlakozási szerződések elkészültek, április 16án Athénban sor kerülhet az ünnepélyes aláírási ceremóniára. Ezután a leendő tagok képviselői „aktí v megfigyelőként” bekapcsolódnak valamennyi uniós intézmény és döntéshozó szerv munkájába. Kosztasz Szimitisz folytatni akarja Románia és Bulgária felkészítését is a 2007es csatlakozásra. Az unió tagállamai közül – a földrajzi közelség, a jó néhány lezára tlan konfliktus okán – alighanem Athén számára a legfontosabb Ankara minél szorosabb integrálása. Szimitisz egyenesen
