Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-15
újfajta társult viszonyról beszélt, amely lehetővé teszi, hogy 2004 decemberében Törökországgal is megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalás ok. Lisszaboni folyamat. A görög elnökség szeretne átfogó programot készíteni az európai szociális rendszer távlati jövőjéről, különös tekintettel a lakosság öregedésére. A 2000 első felében, a portugál elnökség által meghatározott cselekvési programot At hén újra áttekintené, hangsúlyosabbá téve a fenntartható gazdasági növekedés, a szociális kohézió, a foglalkoztatás és a környezetvédelem kérdését. Menekültügy. Az ország területén tartózkodó 800 ezer menekült teszi igazán fontossá Görögország számára ezt a prioritást. Athén közös uniós menekültpolitikát szorgalmaz: a legális menekültek, bevándorlók gyorsabb, humánusabb integrálását az európai társadalmakba, ugyanakkor keményebb fellépéssel az illegális migránsokkal szemben. Eur ópa jövője. A görögök feladata a bővülő unió intézményi reformjait eldöntő kormányközi konferencia előkészítése. A mostani görög elnökség a híd szerepét szeretné betölteni az uniós alkotmányra és reformokra javaslatot tévő, júniusig ülésező konvent és az é rdemi döntéseket ezután meghozó kormányközi konferencia között. Utóbbin teljes joggal vennének részt az újonnan csatlakozó államok is. Külkapcsolatok. Athén nem feledkezik meg a Balkánról sem. Az újjáépítés után át kell tekinteni a tagságtól egyelőre még távol levő, de az előcsatlakozási folyamatban részt vevő államok (Albánia, Macedónia, SzerbiaMontenegró, BoszniaHercegovina, Horvátország) integrációs politikáját. Ezért a görög elnökséget záró júniusi, szaloniki csúcs előtt a hellén kormány EUBalkán cs úcstalálkozót rendez. vissza BP0369 4 230 MTIk1121 Kedvezménytörvény - Vajdaság - Ágoston András: hagyni kell a jogszabályt kod: jogszabály/JOGI fk: VAJDASÁG/HU ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: B elgrád, 2003. január 14., kedd (MTI) - Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke szerint a kedvezménytörvény kezdeményezett módosítása miatt a magyar diplomácia és az egész politik ai elit zsákutcába került, ezért célszerűbb lenne hagyni a jogszabályt jelenlegi állapotában, s nem foglalkozni vele. A VMDP elnöke Kovács László magyar külügyminiszternek címzett levelében - amelyet az MTIhez is eljuttatott - azt írja, hogy nem kelle tt volna belekezdeni a kedvezménytörvény módosításba, mert ezt az érdekeltek egyikének súlyos presztízsvesztesége nélkül nem lehet végrehajtani. A magyar diplomácia, s az egész politikai elit kétféleképpen kerülhet ki a zsákutcából. Hozható egy lényeg ében új jogszabály a magyar külügyminiszter által megfogalmazott pontok alapján. Ez a rosszabb megoldás, mert "nincs olyan szöveg, amellyel a partnerek kedvében lehetne járni, különösen, ha némelyeket maga a törvény is zavarja". Ezért hagyni kell inká bb a törvényt "ebben a hibernált állapotában, s nem kell vele tenni semmit", viszont beszélni róla, és tárgyalni az érdekeltekkel. Ugyanakkor meg kell nyitni az igazi, immár időszerűvé vált kérdést, nevezetesen azt, hogy milyen legyen Magyarország kapcsola ta kisebbségeivel az EUcsatlakozás küszöbén és utána, amikor EUtagként kell továbbvinnie a Kárpátmedencében élő magyarok határmódosítás nélküli integrációjának folyamatát. Figyelembe kell venni, hogy a magyar nemzet most már azokat a területeket sem tud ja belakni, amelyek megmaradtak számára a trianoni döntés után. A politikus szerint a nemrég parafált magyarjugoszláv kisebbségvédelmi megállapodásban maradt lehetőség a végrehajtási és a jogszabályalkotási jogosítványokkal is rendelkező magyar (pers zonális) autonómia kérdésének újbóli megnyitására. Ágoston rámutat arra, hogy Zoran Djindjic szerb kormányfő jó politikai ritmusérzékkel felvetette Koszovó kérdését, ezért résen kell lenni. A koszovói rendezés oldalvizén haladva a háromszázezres vajda sági magyarság is megkaphatja a tényleges nemzeti alapú politikai autonómiát. Ha ehhez társulna a kettős állampolgárság lehetősége, akkor a vajdasági magyarok Szerbia polgáraiként, identitásukat