Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-15
A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy a törvény eredeti szándéka tisztességes volt, ezért a Medgyessykormány sem akar változtatni az eredeti célokon. Ugyanakkor a törvény elfogadása után elkerülhetetlenné vált a jogs zabály módosítása, mivel az előzetes egyeztetések elmaradása miatt kiéleződött Magyarország viszonya Romániával és Szlovákiával, továbbá az európai intézmények is jelezték kifogásaikat. Elmondta, hogy a módosítást már az Orbánkormány megkezdte, de az új kormányra maradt a folytatás hálátlan feladata. A módosítás azért is szükséges, mert értelmetlen egy nagy igényű, sok szívet melengető megfogalmazást és számos kedvezményt tartalmazó törvény, ha az nem alkalmazható a szomszédos országokban. - Ráadá sul kifejezetten veszélyesnek tartom a törvénynek azokat a rejtett, de jól kiolvasható üzeneteit, amelyek hiú reményeket keltenek a határon túli magyarság körében. A hiú remények keltése sajnos egyaránt jellemző volt az 19901994 közötti és az 19982002 kö zötti magyar kormányzásra - tette hozzá. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a módosítás első, a Magyar Állandó Értekezlet által is megvitatott tervezetének elfogadása után az európai intézményekkel történt egyeztetés során kiderült, hogy ezek az intézmények a módosított jogszabályt sem tartják az európai normákkal összhangban lévőnek. Különösen nagy súllyal esik latba az Európai Unió álláspontja. A kifogások szerint a törvény több megfogalmazása politikai, illetve közjogi kapcsolatokat sug all Magyarország és a határon túli magyarság között. Emellett az EU elfogadhatatlannak tart minden olyan megfogalmazást, amely egy ország törvényhozásának döntéseit egy másik ország területére próbálja kiterjeszteni. A harmadik problémát a diszkriminá ció, a megkülönböztetés jelenti. Az EU nem fogad el semmilyen nemzeti hovatartozás szerinti megkülönböztetést és ezzel összefüggésben kifogásolják a gazdasági vagy szociális jellegű kedvezményeket. Végül szóvá tették, hogy a törvény nincs összhangban az Eu rópai Unió közösségi jogszabályaival. - A helyzet úgy áll, hogy 2001 őszén Magyarország számára elegendőnek látszott a velencei bizottság véleményének figyelembe vétele. Most, a csatlakozás küszöbén, a korábbinál jóval nagyobb figyelmet kell szentelni az EU véleményének - mondta. Kovács hangsúlyozta: az EU nem kifogásolja, hogy Magyarország támogassa a magyar nyelv és kultúra ápolását, a magyar nyelvű oktatást. Azt azonban már igen, ha ez a támogatás csak magyar nemzetiségű diákoknak, hallgatóknak jár. Az EUtagság elérését követően ezt a követelményt is figyelembe kell venni. A magyar külügyminiszter szerint az EU átmeneti megoldásként elfogadja, ha ezt a támogatást intézmények, közösségek, civil szervezetek kapják, amelyek saját belátásuk sz erint juttatják el azt a kedvezményezettekhez. Leszögezte, hogy a kedvezmények megmaradnak, azok az anyanyelv, a kultúra megőrzését, a szülőföldön való boldogulást fogják szolgálni. - Természetesen a magyarigazolvány is megmarad, de a törvénynek egyér telművé kell tennie, hogy ez az igazolvány a kulturális és nyelvi kötődést jelképezi, nem úti okmány és nem személyi igazolvány - jelentette ki Kovács László a nagyváradi hetilapnak adott interjúban. vissza Nálunk a labda a Gozsduügyben Francia – német mintára magyar – román intézet alakul? NSZ • 2003. január 15. • Szerző: Munkatársainktól A magyar külügyben most készül a válasz a Gozsduvagyonnal kapcsolatos felvetésekre, amelyeket a román fél decemberben adott át. Az előzete s tervek között közös intézet, illetve iskolák alapítása is szerepel. Kovács László külügyminiszter decemberi bukaresti látogatása óta nem történt előrelépés a Gozsduvagyon ügyében – nyilatkozta a Népszabadságnak Cosmin Dobran, a román külügyminisztériu m szóvivője. Közölte: átadott javaslataira a román fél azóta várja a magyar választ. Kovács december 11én, Bukarestben járt, s ez alkalommal a román fél emlékeztetőt adott át, amelyben konkrét javaslatokat tett a Gozsdu Alapítvány újraindítására, illetve egy olyan európai román – magyar intézetté történő alakítására, amely a francia – német mintát tekinti alapul. A szóvivő szerint a magyar fél a javaslatokkal kapcsolatban mindeddig nem fejtette ki az álláspontját. Bukarestben tehát továbbra is
