Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-05
12. A nem Mag yarország területén működő szervezetek csak akkor kaphassanak segítséget a magyar államtól, ha ezek a szervezetek az otthonukként szolgáló állam jogrendjével összhangban a kulturális párbeszédet és a kölcsönös megértést szolgálják. 13. A magyar diákok, ill etve pedagógusok számára külföldön csak akkor nyújtsanak segítséget, ha az szorosan összefügg a magyar nyelv és kultúra ápolásával; a segítség ne kötődjön az etnikai hovatartozáshoz. 14. Elengedhetetlen a nemzetközi terminológia által elismert kifejezések használata, például a magyar nemzeti közösség helyett a magyar kisebbség. 15. A törvény ne hasonlítsa a szomszéd országokban élő etnikai magyarokat a Magyar Köztársaság állampolgáraihoz. vissza Elfolyó ügyek HVG 2002. decembe r 6. Szerző: Szabó Gábor Az árvizek klimatikus, hidrológiai, ökológiai és tájvédelmi összefüggéseinek jobb megértése "rendkívül fontos az árvíz megelőzésében"; integrált folyamszabályozásra van szükség; meg kell erősíteni a regionális együttműködést - ily en és hasonló fontos megállapításokra jutottak Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Brandenburg német tartomány miniszterelnökei, továbbá Ausztria, Dánia, Finnország, Németország, valamint - megfigyelőként - Ukrajna és Jugoszlávia alacsonyabb rangú képviselői vasárnapi budapesti konferenciájukon. A hosszú nevű - Budapesti kezdeményezés a fenntartható árvízkezelésre irányuló regionális együttműködés erősítésére - találkozó összehívását Medgyessy Péter miniszterelnök javasolta augusz tusban, az Elba és a Duna mentét sújtó katasztrófának szentelt berlini kormányfői találkozón (HVG, 2002. augusztus 24.). A 4200 kilométernyi töltése alapján lakosságarányosan Európa leghosszabb árvédelmi rendszerével rendelkező Magyarország számára nem sok újdonságot hozó rendezvényen mindössze néhány távlati kérdéssel foglalkozó munkacsoport felállításáról döntöttek. Hasonló megállapodást kötöttek egyébként az Európai Unióban (EU) a vízügyi igazgatók nemrég Koppenhágában. Előbbre haladt viszont a tiszai ár vizek elleni nemzetközi együttműködés a "vizes nagyhétvégén". A magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter elnökletével tartott szombati találkozón Szlovákia, Románia, Ukrajna és Jugoszlávia vízügyi vezetői közös árvízvédelmi terv kidolgozását határozták el, amihez pénzügyi és szakmai támogatásért fordulnak az EUhoz. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hagyományos módszerrel, a védművek magasításával és megerősítésével már nem teremthető meg az árvízi biztonság. Ehhez az egész vízgyűjtő terület lefo lyási viszonyait - például a beépítéseket - azonos elvek szerint kell szabályozni, s meg kell védeni az erdőket. Viktor Horev, Ukrajna állami vízügyi bizottságának miniszteri rangú elnöke a HVG kérdésére elmondta, hogy Magyarországgal egyeztetve 64, összes en félmilliárd köbméter vizet befogadó tározót terveznek 2015ig. Megépítésük 250 millió dollárra taksált költségéhez Kijev uniós segélyekre is számít. Ha ily módon lehetővé válna a hirtelen lezúduló csapadék vizének átmeneti feltartóztatása, akkor Magyaro rszágra alacsonyabb árhullámmal érkezhetne a Tisza, a tározók építését pedig az idén jóváhagyandó tervek szerint az Alföldön is folytatnánk - magyarázta a HVGnek Váradi József, a szaktárca vízügyi helyettes államtitkára. A tavaly tavaszi nagy árvízkor egy ébként az ukrajnai gátszakadások 300 millió köbméterrel csapolták meg a folyót; ha ugyanennyi vizet a megfelelő pillanatokban vezettek volna ki a Tiszából, talán a tarpai gátszakadás (HVG, 2001. március 17.) sem következik be. Szinte totális csőd jellemzi viszont a Magyarország számára a tiszai ciánszennyezés óta életbevágóan fontos vízügyikörnyezetvédelmi együttműködést, amiről a hét végi dzsemborikon még csak említést sem tettek. Tavaly ugyanez az öt ország - magyar kezdeményezésre - tárgyalásokat kezdet t egy nemzetközi vízminőségvédelmi egyezmény létrehozatalára. Az Európa
