Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-05
Tanács (ET) felkérésére a hágai vízlépcsőperben Magyarország egyik szakértőjeként részt vett Alexander Kiss egyezménytervezetet készített, amit tavaly decemberben meg is vitattak a fe lek. Ebben még a Tisza teljes vízgyűjtőjére vonatkozó elvek szerepeltek, azzal, hogy a be nem tartásuk miatt okozott károkat "peres vagy egyéb eljárások igénybevételével" kell megtéríteni. Idén azonban Bukarest feleslegesnek minősítette az egyezményt, majd az ET titkársága által felkért új szakértő az eredeti 12ről két és fél oldalasra kurtította az egyezménytervezetet, amely már nem tartalmaz konkrét kötelezettségeket. vissza Két tűz között a dán ajánlat Népszava 2002. decem ber 5. Részben elfogadta, részben elutasította Magyarország az unió soros elnökének pénzügyi ajánlatát. Hasonlóképpen tett a csatlakozó országok többsége, eddig csupán Ciprus és Litvánia bólintott rá a javaslatra. Kérdéses azonban a dán csomagterv sorsa, mivel a tagállamok sem támogatják egyöntetűen. Csaknem valamennyi csatlakozó ország többé vagy kevésbé elégedetlen a dán elnökség által összerakott pénzügyi csomagtervvel - derült ki a hét elején tartott brüsszeli konzultációkon. Az agrártámogatásokra és a költségvetési kompenzációra tett ajánlatokat szinte egybehangzóan szűkmarkúnak és ezért elfogadhatatlannak ítélték a visegrádi országok, de néhány kérdésben sikerült a kompromisszum közelébe jutniuk. A magyar kormány például kielégítőnek minősítette a dá n elnökség 2004re szóló költségvetési ajánlatát, amely nagyjából 180 millió euró többletforráshoz juttatná az országot. Mivel várhatóan május 1én csatlakozunk az Európai Unióhoz, ezért befizetési kötelezettségeink egyharmaddal csökkennének, bevételeink v iszont, a soros elnök által megajánlott egyösszegű költségvetési visszatérítéssel, jelentősen megnőnének. Kevésbé mutatkozik megértőnek Dánia a csatlakozást követő esztendők költségvetési helyzete iránt, így 2005ben és 2006ban az uniós hozzájárulások jel entősen megterhelnék a magyar pénzügyi mérleget. A budapesti kormány ezért pontos számításokon alapuló javaslatot tett a szerinte méltánytalan helyzet megoldására. Magyarország elutasította a közvetlen mezőgazdasági kifizetések fokozatos bevezetésére vonat kozó uniós előterjesztést is. Dánia, tartva magát a Tizenötök egységes álláspontjához, azt javasolta, hogy az új tagok agrártermelői csak kilenc év múlva kapják meg a közösségi kifizetések száz százalékát. A javaslat értelmében a gazdák a csatlakozás évébe n a járandóságok egynegyedére lennének jogosultak, 2005ben 30, 2006ban pedig 35 százalékára. Budapest a támogatás induló összegét túl alacsonynak, a bevezetésére szánt kilenc évet túl hosszúnak tartja, ezért új javaslatokat tett az EUelnök asztalára. Ug yanakkor sikerült közelíteni egymáshoz az álláspontokat az úgynevezett nemzeti kiegészítő támogatásokról. A soros elnök azt ajánlotta az újoncoknak, hogy a brüsszeli agrárpénzeket a saját költségvetésükből egészítsék ki, legföljebb a jelenlegi közösségi sz int 40 százalékáig. Eszerint 2004ben 15, 2005ben 10, 2006ban pedig 5 százalékkal kipótolhatnák a közösből érkező támogatási összegeket, sőt a vidékfejlesztésre szánt boríték tartalmának egyötödét is betehetnék a farmerek zsebébe. Magyarország ebben a ké rdésben is új javaslatokkal állt elő, s hírek szerint nincs messze a lehetséges kompromisszum. Ugyancsak közel van a megállapodás néhány érzékeny agrárkvótáról. Kérdéses azonban, hogy a dán ajánlat túlélie a jövő hétfőt, amikor tanácskozásra ülnek össze a z uniós külügyminiszterek. A tagállamok nem álltak egységesen az EUelnök mögé, sőt, Gerhard Schröder német kancellár azt mondta: a dán csomagterv nem váltja be a hozzáfűzött reményeket. A nem hivatalos brüsszeli konzultációkon és a dán miniszterelnök nyug ateurópai körútján egyaránt világossá vált, hogy a legkényesebb kérdésekről csak a koppenhágai csúcson születhet megállapodás. vissza
