Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-05
A lap szeri nt a megoldás azt bizonyítja, hogy a két ország képes felnőttként lezárni a fennálló vitákat. A cikkíró egyetlen maliciózus megjegyzést fűzött mindehhez: bár az alapítvány mesés vagyonát a magyar állam 1952ben elkobozta, a Kerepesi temetőben romokban álló Gozsdusíremlék rendbetételére aligha fordítottak pénzt. Igaz – tette hozzá – , hogy annak gondozásával a magyarországi román közösség sem sokat törődött. Az egykori Gozsdu Alapítvány vagyona évek óta vita tárgyát képezi. Hivatalosan első alkalommal a kér dést Radu Vasile román kormányfő 1999 februári magyarországi látogatása során vetette fel. Teljesen hamis az összekapcsolás, hogy a kedvezménytörvény fejében bármiféle engedményt tett volna, avagy tenne a magyar diplomácia Gozsduügyben – jelentette ki la punknak a Curentul bukaresti újság cikkével kapcsolatban Tóth Tamás, a Külügyminisztérium szóvivője. A lap cikkében taglalt részletes felsorolás – tehát, hogy milyen intézmények kapnának helyet a Gozsduudvar néven ismert épületegyüttesben, „egyelőre csak román elképzelés, amire a magyar fél még nem bólintott rá”. Amit a magyar fél ésszerűnek tart, az a szellemi örökség közös ápolása – állítja Tóth Tamás. A tárgyalásokon – lapunk értesülése szerint – felmerült, hogy a Gozsduvagyon sorsáról, amely közismer ten ugyancsak bonyolult és összetett kérdéskör, további egyeztetések szükségesek. Ez akár a betervezett közelgő külügyminiszteri megbeszélések témája is lehet. A felek által körvonalazott álláspont szerint az viszont lényegében már eldöntött, hogy létrejön egy a Gozsdu nevét viselő alapítvány a románok magyarországi, illetve a magyarok romániai tanulmányait, kulturális tevékenységét szolgálandó. A magyar fél nyitottnak mutatkozott arra is, hogy támogassa egy emlékházmúzeum megalapítását, ami a magyarországi románság kulturális értékeit mutatná be, illetve őrizné. Ha erre tulajdonjogi megoldás kínálkozik, akkor meg kellene találni a módot, hogy ilyen emlékszoba nyílhasson a Gozsduudvarban. Az egyeztetések folytatódnak szakértői szinten is. Ismét csak a sajt óból értesült a Gozsduudvar tulajdonosa, Erzsébetváros arról, hogy mi lesz, illetve mi lehet az ingatlan sorsa. Mint Hunvald György, Budapest VII. kerületének polgármestere elmondta: még a héten hivatalos tájékoztatást kérnek a Külügyminisztériumtól arról , hogy pontosan miben állapodott meg a Gozsduudvart illetően a két kormányfő. A tulajdonjogot érintő esetleges döntések egyébként – Hunvald szerint – érdekes jogi problémákat vetnek fel, hiszen tőlük az épületeket az állam csak kisajátítással veheti el. R áadásul időközben a Gozsduudvart – legalábbis papíron – már eladta az erzsébetvárosi önkormányzat: 2000 májusában opciós, majd 2001ben pedig adásvételi szerződést írt alá a vevő Magyar Ingatlan Kft.vel. A ciprusi székhelyű cég csupán azért nem tulajdon osa még az épületegyüttesnek, mert azt a megállapodás szerint üresen kapja meg, de az utolsó két bérlő még nem költözött el. Ellenük a VII. kerület pert indított, miután a bérlők a legelőnyösebb ajánlatot sem fogadták el. Az ingatlan román tulajdonba tört énő visszaadásának eshetőségéről a Magyar Ingatlan Kft. ügyvezető igazgatója, Skach Anna munkatársunktól értesült. A megdöbbent cégvezető azonnal egyeztetett a társaság külföldi tulajdonosával, majd lapunknak elmondta: irányadónak azt tekintik, hogy érvény es, aláírt szerződésük van a Gozsduudvarra. A két és fél éve aláírt megállapodást ráadásul időközben módosították: hajlandók voltak fedezni az utolsó körben még bent maradt bérlők többletkövetelését. A megemelt vételárral az épületek mielőbbi kiürítését a karták elősegíteni, ami majdnem sikerült is. A vevő tízmilliárd forintos beruházást készített elő, a
