Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-05
Szlovákia fővárosában kezdte meg tegnap puhatolódzó eszmecseréit Erik Jürgens, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jogi és emberjogi bizottságának jelentéstevője. Martin Maruska kormányszóvivő szerint Mikulás Dzurinda kormányfővel nyílt és tartalmas párbeszédet folytatott. Ezután Jürgens különmegbeszélést tartott Bugár Bélával, az MKP elnökével és Bárdos Gyulával, a magyar párt parlamenti frakcióvezetőjével. Kora este pedi g Eduard Kukannal, a szlovák diplomácia vezetőjével találkozott. A holland diplomata elkerülte az újságírókat, lemondta korábban meghirdetett sajtótájékoztatóját is, éspedig azzal az indokkal, hogy Pozsonyból Budapestre és Bukarestbe utazik, s csak ezután alakítja ki végleges álláspontját, amelyet a január tizedikére elkészülő, átdolgozott jelentése tartalmaz majd. Értesüléseink szerint Jürgens főleg a szlovák kormányfő budapesti elutasító magatartásának az indokai iránt és a kétoldalú megállapodás esélye iről érdeklődött. Részletes tájékoztatót kért az 1997 óta hatályos szlovák kedvezménytörvényről is. Bugár Béla nagyra értékelte, hogy a jelentéstevő a szlovák – magyar párbeszéd folytatását szorgalmazza. Bárdos Gyula úgy vélte, hogy Jürgens legutóbbi pozsony i vizitjéhez képest sokkal nagyobb megértéssel fogadta azokat az érveiket, amelyekkel azt bizonyították, hogy a magyar jogszabály nem tartalmaz megkülönböztető elemeket, s fontos szerepe lehet a szlovákiai magyar nemzeti közösség azonosságtudatának erősíté sében és szülőföldön maradásában. A szlovák külügyminiszter annyit mondott a találkozó után, hogy a jelenleg hatályos magyar jogszabály elfogadhatatlan. A. Nagy László, a pozsonyi parlament kisebbségi és emberjogi bizottságának elnöke lapunknak nyilatkozv a úgy vélekedett, hogy Mikulás Dzurinda belpolitikai szempontok, főleg a hét végi helyhatósági választások miatt keménykedett Budapesten. Megfeledkezett viszont mereven elutasító magatartásának külpolitikai következményeiről. vis sza Kié lesz Gozsdu Manó vagyona? - A magyar fél a szellemi örökség közös ápolására gondol Népszabadság • 2002. december 5. Medgyessy és Nastase tárgyalásain egy új minőségű stratégiai partnerség kezdődött, kölcsönös gesztusok alapján. Ennek része az a megállapodás, hogy megkeressük a megfelelő megoldást a Gozsduörökség ápolására – nyilatkozta lapunknak Gál J. Zoltán kormányszóvivő a Curentul bukaresti újság cikkével kapcsolatban. A román lap tegnap azt írta, hogy Nastase miniszterelnök budapesti láto gatásakor Románia „visszakapta nagy örökségét”. Erzsébetváros polgármestere nem kapott eddig semmiféle tájékoztatást, márpedig a Gozsduudvart érintő bármiféle döntés bonyolult tulajdonjogi kérdéseket vethet fel. A Curentul című bukaresti napilap tegnap arról adott hírt, hogy Adrian Nastase román miniszterelnök múlt heti budapesti látogatásakor Románia „visszakapta nagy örökségét: a Gozsdu Alapítványt”. Mint kolozsvári tudósítónk jelentette, a lap szerint a státustörvénnyel kapcsolatos egyeztetések során „Magyarország belement abba, hogy tíz év után visszaadja Romániának azt a hatalmas örökséget, amelyet Emanuil Gozsdu testált rá”. A nem éppen magyarbarát hírében álló bukaresti lap tudni vélte, hogy a megállapodás értelmében a budapesti „Gozsdukomplexumb an” létrehozzák „a románmagyar stratégiai partnerség »Emanuil Gozsdu« nevű európai intézetét, egyegy magyar és román tannyelvű közép, illetve általános iskolát”, a magyarországi és a környező államokban élő románság kulturális központját, egy román köny vtárat, továbbá a romániai Gozsdu Alapítvány budapesti fiókját. Az épületegyüttesben laknak majd azok a román diákok, akik Magyarországon folytatnak tanulmányokat, és az alapítvány ösztöndíjakat ad az interkulturális kapcsolatok fejlesztésére.
