Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-05
Áll amfőválasztás Szlovéniában – Székcsere – Miniszterelnökből államfővé avanzsál a Szlovéniát az EU és a NATO kapujáig vezető Janez Drnovsek kormányfő, miután biztosan nyerte az elnökválasztás vasárnapi, második fordulóját (Hvg 19., 21. o.) http://www.hvg.hu/ S ZLOVÁKIA Jürgens kérdezett, hallgatott - Szlovákia fővárosában kezdte meg tegnap puhatolódzó eszmecseréit Erik Jürgens , az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jogi és emberjogi bizottságá nak jelentéstevője. (Nsz 2.o.) Jürgens Pozsonyban – Dzurinda megismételte „elvi álláspontját” a státustörvényről. (MN 9.o.) http://www.mno.hu A RÉGIÓ HÍREI ➢ V ILÁGTÜKÖR Kételyek az EUbővítési csúcs körül – A jelenl egi tagok és a tagjelöltek vitái miatt akár meg is hiúsulhat a december 1213ára tervezett koppenhágai EUbővítési csúcs – írta tegnap több mértékadó újság. (Ng 1.o.) http://www.napi.hu Cikkek: Csontváz a szekrényben - A New York Times írása Kertész Imréről Népszabadság • 2002. december 5. • Szerző: Horváth Gábor A magyar társadalom még mindig nem nézett szembe a szekrényben lévő csontvázzal, amely a magyar zsidók módszeres meggyilkolása – idézte a Nobeldíját kedden átvevő Kertész Imrét a New York Times. A zsidó témákra rendkívül érzékeny, liberális lap terjedelmes írást közöl a magyar íróval készült interjúja alapján. Véletlen, de sok tekintetben helyes, hogy Kertész Imre éppen Berlinben volt október 10én, amikor megtudta, hogy elnyerte az idei irodalmi Nobeldíjat – állapította meg a New York Times szerdai száma. Az írás egy Berlinben készült interjún alapul, de idéz az író műveiből és nyilatkozataiból is. A cikk címe: A holokauszt túlélője otthon érzi magát Berl inben – A Nobelhős sürgeti Magyarországot, hogy nézzen szembe múltjával. Annak kapcsán, hogy a zsidó Kertész korábban német szerzők magyarra fordításából élt, s ideje nagy részét Berlinben tölti, azt emeli ki: az író szerint Németország elismerte múltbel i bűneit, és különben sem lehet haragudni egy egész nemzetre – főleg nem a második vagy harmadik nemzedékre. A holokauszt nem egyszeri történelmi hiba, hanem az európai történelem része. A zsidóirtással a felvilágosodás korának európai értékrendszere omlot t össze. A szerző, Alan Riding szerint Kertész nem auschwitzi vagy buchenwaldi emlékei hatására lett író, sokkal inkább a kommunizmus elleni tiltakozásból: úgy érezte, hogy az egyik koncentrációs táborból a másikba került. Bár a háború alatt tapasztalt an tiszemitizmus, majd az azt követő kommunista elnyomás miatt érthetően kevés szeretetet táplált Magyarország iránt, Kertész 1956ban a maradás mellett döntött: – Azzal a tudattal kezdtem írni, hogy semmi mást nem akarok
