Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-23
Medgyessy vet ése beérik; de sokkal inkább akkor, ha a magyar külpolitika keleti irányú tájékozódása eléri Kínát is. Kína nélkül ugyanis nincs magyar Ostpolitik. Kína legalább akkora deficitje volt az előző ciklus magyar külpolitikájának, mint Oroszország, ha nem nagy obb. Azt a viszonyt tudniillik nem terhelték olyan problémák, mint az orosz – magyart, a kínaiak nem zajongtak Magyarország NATOtagsága miatt, és – nem mellékesen – kezdeményezőbbek voltak, mint az oroszok. Nem is értették, miért sugárzik feléjük a – közöny . Úgy fest, ennek vége, hiszen Medgyessy 2003ban bizonyosan elutazik Kínába is. Mindkét országban, mint tudvalevő, az államnak óriási befolyása van a gazdaság életére. Úgy is, mint közvetlen megrendelőnek, úgy is, mint vállalatok tulajdonosának, úgy is, mint a vállalati magatartás regulálójának. Amiből az következik, hogy a politikai természetű barátság és bizalom, amit Moszkva épp úgy igényel, mint Peking (tudomásul véve immár, hogy Magyarország teljesen és végérvényesen elkötelezte magát az euroatlanti integráció mellett), abszolúte alapvető mind a piacépítés mind a magyar tőkekivitel (vegyes vállalatok, privatizációs részvétel) esélyteremtése szempontjából. Ellenséges, nem baráti országok sem az orosz, sem a kínai piacon nem tudnak érvényesülni. A magya r gazdasági törekvések jó szándékú elbírálásának ellentételezése pedig voltaképp egy kurta igény: ne közelítsünk se politikai, se etnikai gyanúval az orosz, illetve a kínai tőkebefektetései szándékokhoz. Inkább próbáljuk jólesően nyugtázni, hogy persze: eg y csakhamar EUtagországban minden EUn kívüli gazdasági tényező pozíciókat akar szerezni. (Hogy közvetve bent legyen, ne kint. Így épültek például hatalmas délkoreai pozíciók hajdan NagyBritanniában.) Különben is: vane olyan, hogy Nyugat felé bősz inte rnacionalizmus, Kelet felé meg szűkkeblű nacionalizmus? Nincs. Kelet felé csakugyan léteznek korlátok, de ezeket nem nekünk magunknak kell megszabnunk; megteszi, megtette helyettünk az EU, maga. vissza Két népszavazás lesz Sz lovákiában? NSZ • 2002. december 23. • Szerző: Szilvássy József Valamivel csökkent ugyan azoknak az aránya, akik részt vennének Szlovákia európai uniós tagságáról döntő, valószínűleg késő tavasszal sorra kerülő népszavazáson. Ám a lakosság többsége tovább ra is híve az integrációnak. Szlovákiában a novemberi adatokhoz képest csaknem hat százalékkal csökkent azoknak az aránya, akik részt kívánnak venni azon a népszavazáson, amelyen az ország európai uniós csatlakozásáról döntenek. A szlovák statisztikai hi vatal közvéleménykutató intézetének legújabb reprezentatív felmérése szerint december közepén az ügydöntő referendumon a szavazásra jogosultak 62,4 százaléka venne részt. A megkérdezettek 18,3 százaléka már elhatározta, hogy nem vesz részt a május végére vagy június elejére tervezett voksoláson. Csaknem húsz százalék azoknak az aránya, akik még nem határoztak végérvényesen. Az urnákhoz járulók 68 százaléka támogatná Szlovákia belépését az európai közösségbe, csaknem egyötöde pedig biztosan nemmel szavaz ma jd. Hasonló adatokat mért a pozsonyi székhelyű IVO közvéleménykutató intézet is. Lapunk megkeresésére Grigorij Meszezsnyikov, ennek az egyik legismertebb szlovák politológiai szellemi műhelynek a vezető munkatársa elmondta, hogy Szlovákia integrációját ki emelkedő, nyolcvan százalék fölötti arányban az ország magyar nemzetiségű polgárai és az egyetemi végzettségű személyek támogatják. Aláírásgyűjtő akciót kezdett Ján Carnogursky, aki Szlovákia NATOtagságáról is referendumot szeretne – közölték a Markíza k ereskedelmi tévé híradójában. A szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) exelnöke állítólag neves szlovák popzenészeket és más népszerű személyiségeket kért fel a petíció aláírására. Lapunk érdeklődésére a volt igazságügyminiszter nem cáfolta a tudósítá sban közölt tényeket, de további részleteket nem árult el. Csupán annyit mondott, hogy magánemberként cselekszik. – Meggyőződésem, hogy ezúttal jókora politikai pofon vár rá – nyilatkozta lapunknak Bugár Béla, az MKP elnöke. Pavel Hrusovsky, a kormánypárti KDH jelenlegi elnöke elhatárolódott elődjétől. vissza
