Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-23
Mádl: A csatlakozás sorsforduló NSZ • 2002. december 23. • Szerző: MTI - Jelentés A köztársasági elnök szerint tárgyalásokat kellene folytatni szakmai szinten arról, hogy a nemzetközi jog általános elvei, a bilaterális együttműködésre vonatkozó nemzetközi jogelvek, illetve a kedvezménytörvény tényleges anyagi támogatásra irányuló céljai valamiképpen ütközneke. Mádl Ferenc erről a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorá nak adott vasárnapi interjújában beszélt. Elmondta, hogy az Európa Tanács, illetve a velencei bizottság által megfogalmazott elvek szerint egy országnak joga van a határon túl élő, nemzetiségi és nyelvi identitás szempontjából vele azonos polgárok anyagi t ámogatására anélkül, hogy ez sértené a másik ország szuverenitását. Bizakodását fejezte ki, hogy az említett elv előbbutóbb általános európai jogi normává és gyakorlattá válik. Az államfő rámutatott arra, hogy az európai uniós tagság új helyzetet teremt Magyarország és a környező országok, az azokban élő magyarság, az egész nemzet helyzete és jövője szempontjából. Véleménye szerint az EU bővítése után sokáig gondot jelenthet a kimaradó országok elkülönülő jogi státusának érvényesülése. Ennek kapcsán a köz társasági elnök utalt arra, az anyaországi magyarság mellett most csak a felvidéki magyarokat érinti a csatlakozás, így a többi magyar közösség tekintetében nehézséget jelenthet például a vízumkérdés. Tájékoztatása szerint a szomszédos országok politikai v ezetőivel folytatott tárgyalásain mindig azt hangoztatta: Magyarország semmi mást nem akar a státustörvény révén, mint azt, hogy a magyarok jól érezzék magukat ott, ahol élnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós csatlakozással Magyarország új integr ációs rendszerbe kerül, ami átalakítja politikai, gazdasági és biztonsági struktúráját. Arra a kérdésre, hogy Magyarország uniós csatlakozását a magyar történelem sorsfordulói közül melyikhez hasonlítaná, a köztársasági elnök a Szent Istváni keresztény ál lamalapítást említette. A szuverenitás elvét illetően hangsúlyozta, hogy a gazdasági, politikai, biztonsági jogosítványok egy részét az EUval közösen gyakorolja majd az ország. Mádl egyetértett azzal, hogy hosszú távon elsősorban az új generáció élvezi majd a csatlakozás értéke it, „bónuszait”, de – mint jelezte – a belépés nyerteseit és veszteseit tekintve nem tenne különbséget a generációkat illetően. Szólt arról is: nem hiszi, hogy a magyar nemzetnek, népnek, közösségeknek okuk volna pesszimistábbnak vagy kishitűbbnek lenni b árki másnál. Hozzátette, hogy a magyarság múltjában sok drámai esemény történt, a nagy áldozatok azonban véleménye szerint „a magyar történelem lelkesítő vagy erőt adó részévé váltak”. – Van ezer okunk arra, hogy bízzunk abban, képesek vagyunk az eddigi h elyzetünkből még jobb helyzetbe jutni mind kulturálisan, mind erkölcsileg – mondta. Mádl megítélése szerint az emberek életük lényeges elemeit illetően sokkal egységesebben látják Magyarország helyzetét, gondjait, bajait, nem a politikai megosztottság kül önböző erővonalai mentén élik életüket. Kiemelte ugyanakkor, hogy a vagyoni megosztottság, a szegénység felszámolására a következő években különös erőfeszítéseket kell tennie mindenkinek. Arra, hogy gyakrabban lenne szükség az államfő megnyilvánulására fon tos társadalmi kérdésekben, Mádl azt felelte: ezt végig fogja gondolni. Hozzátette, „valószínű, hogy egy kicsit hatékonyabban és intenzívebben fogok ezeken a területeken cselekedni”. Karácsony közeledte kapcsán a köztársasági elnök fontos kívánalomként fo galmazta meg a belső értékek megtartását, egymás felé közvetítését, hangsúlyozva: az ünnep képes közösséggé szervezni az embereket. vissza
